Tanúgondozás

A bírósági eljárások elsődleges célja a tényállás pontos feltárását követően a jogvita törvényes rend szerinti elbírálása. A tényállás feltárása a bizonyítási eljárásban történik, a bizonyítékok, bizonyítási eszközök segítségével. A bizonyítási eszközök között mind a polgári, mind a büntető eljárásokban jelentős szerepe van a tanúk vallomásának, ezáltal a tanúknak is. A bíróság előtti megjelenés a bíróság tevékenységére komolyságára tekintettel sokak számára jelent lelki megterhelést, de gyakran fordul elő az is, hogy nem a bíróság, hanem a tárgyaláson jelenlévő személyek váltanak ki rossz érzést vagy félelmet az eljárás egyéb résztvevőiben. A bíróság előtti megjelenés azonban sok esetben nem önkéntes, a megjelenés minden szorongás vagy félelem ellenére is kötelező. Ez fokozottan igaz a tanúkra, akik ha a bíróság idézésére nem jelennek meg a tárgyaláson, különböző büntetésre, hátrányos következményekre számíthatnak. Ha viszont a tárgyaláson megjelennek, a polgári eljárásokban a peres felekkel, a büntetőeljárásokban pedig a terheltekkel kerülhetnek konfliktusba.

A tanúk esetében mind jelentőségükre, mind pedig kiszolgáltatott helyzetükre tekintettel tehát fokozott jelentősége van annak, hogy a bíróság megfelelő tájékoztatást adjon részükre az őket megillető jogokról és az őket terhelő kötelezettségek teljesítésének menetéről, továbbá annak, hogy a bíróság megfelelő kialakítású és szükség esetén kellően elkülönített helyiséget biztosítson a tanúk várakozásához vagy vallomástételi kötelezettségük teljesítéséhez.

Az Országos Bírósági Hivatal a 2012. évben összegyűjtött országos tapasztalatok alapján a 2013. évben kiemelten foglalkozott az összefoglalóan tanúgondozásnak nevezett feladatkörrel, mely a bírósági tárgyalásra idézett tanúk megfelelő tájékoztatását, a bíróságon megjelent tanúk várakozása során biztosítható elhelyezési feltételek biztosítását, a tanúkihallgatás körülményeinek javítását és a tanúvédelem infrastrukturális fejlesztését foglalja magába. E feladatok megvalósítását részben a tanúgondozók, részben a megfelelő infrastruktúra szolgálja.

A tanúgondozók azok a bíróságonként kijelölt ügyintézők, akik a tanúk részére kérdéseikre akár telefonon, akár személyesen felvilágosítást adnak a tanúvallomás megtétele, és az ehhez szükséges bírósági megjelenés elősegítése érdekében. Ezen tájékoztatásnak korlátját képezi az, hogy az ügyintéző konkrét bírósági ügyről nem nyilatkozhat, a folyamatban levő ügyről tájékoztatást nem adhat, és a tanút a vallomás megtételében nem befolyásolhatja. A tanúgondozó általános tájékoztatási kötelezettségének körébe tartozik azonban a tanúvallomás megtagadásának megengedett eseteiről vagy a vallomástétel jogellenes megtagadásának következményeiről, a távolmaradás kimentésének módjáról és elfogadható indokairól vagy az alapos indokkal ki nem mentett távolmaradás következményeiről, a vallomás megtételének menetéről, a tanúkat megillető költségtérítés szabályairól, valamint a tanúvédelem szintjeiről és feltételeiről való tájékoztatás. Ezen túlmenően amennyiben a bíróságon megjelenő tanúnak rendőri védelemre van szüksége, a tanúgondozó erről a rendőrséget értesíti.

A tanúgondozás infrastruktúrális feltételeinek biztosítása érdekében szükséges az olyan épületrészek, helyiségek kialakítása, ahol a tanúk kultúrált körülmények között, az eljárás egyéb résztvevőitől (peres felektől, terheltektől, esetleg a többi tanútól) elkülönítve várakozhatnak a vallomástételig, vagy indokolt esetben az eljárás egyéb résztvevőitől elkülönítve tehetik meg vallomásukat.

A Fővárosi Törvényszék területén tanúgondozásra kijelölt ügyintézők neve és elérhetősége:

Dr. Paulini Márió                   247-6724                    infoiroda2@fovarosit.birosag.hu

Budapesti II. és III. Kerületi bíróság

Telekiné Bónis Mónika           430-65-48                   tanuinfo@obuda.birosag.hu

Budapesti XX., XXI. és XXIII. Kerületi Bíróság

Büntető ügyszak:

Elsősorban: Kalmárné Kovács Ildikó: közvetlen telefonszám: 278-5910

telefonközponton keresztül: 6110-es mellék

e-mail: tanuinfo.bunteto@csepel.birosag.hu

személyesen: fszt. 4.

 

Másodsorban: Mándli Dániel

közvetlen telefonszám: 278-5906

telefonközponton keresztül: 6106-os mellék

e-mail: tanuinfo.bunteto@csepel.birosag.hu

személyesen: fszt. 4.

 

Harmadsorban: Vidráné Petrás Katalin

közvetlen telefonszám: 278-5945

telefonközponton keresztül: 6197-es mellék

e-mail: tanuinfo.bunteto@csepel.birosag.hu

személyesen: fszt. 4.

 

 

Polgári ügyszak:

Elsősorban: Kovács Petronella Ibolya: közvetlen telefonszám: 278-5948

telefonközponton keresztül: 6148-as mellék

e-mail: tanuinfo.polgari@csepel.birosag.hu

személyesen: fszt. 2.

 

Másodsorban: Juhászné Nyírő Erna

közvetlen telefonszám: 278-5956

telefonközponton keresztül: 6156-os mellék

e-mail: tanuinfo.polgari@csepel.birosag.hu

személyesen: fszt. 2.

 

Harmadsorban: Karlyik Nóra

közvetlen telefonszám: 278-5924

telefonközponton keresztül: 6124-es mellék

e-mail: tanuinfo.polgari@csepel.birosag.hu

személyesen: fszt. 2.

 

Valamennyi tanúgondozó személyesen csak ügyfélfogadási időben (H-K,Cs-P: 8.15-11.00, Sz: 8.15-15.30) kereshető fel a Budapesti XX., XXI. és XXIII. Kerületi Bíróság 1211 Budapest, Rákóczi Ferenc út 78-82. szám alatti épületében.

 

Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság (Munkaügyi ügyszak):

Dr. Farkas Gabriella csop.vez.bíró         farkasg2@fovarosit.birosag.hu

Pesti Központi Kerületi Bíróság

Fodor Katalin tisztviselő 
telefon: 354-6417, 354-6229
e-mail: tanugondozas@pkkb.birosag.hu

helyettese: 
Polka Zsuzsanna tisztviselő
telefon: 354-6038
e-mail: tanugondozas@pkkb.birosag.hu
 

 

Budapesti XVIII. és XIX. Kerületi Bíróság

dr. Tóth Andrea bírósági titkár               tanusegito@kispest.birosag.hu 
kedden 9-12 óra, csütörtökön 13-16 óra között a 06-1-357-4333

Budapesti IV. és XV. Kerületi Bíróság

Farkas Erika tisztviselő                         farkase@ujpest.birosag.hu

Budai Központi Kerületi Bíróság

Dr. Mocsári Emese titkár                       mocsarie@bkkb.birosag.hu

 

Gyakran ismétlődő kérdések a tanúgondozás körében - Polgári ügyszak

 

Tanúgondozó adhat-e tájékoztatást folyamatban levő ügyről?

A tanúgondozó folyamatban levő ügyről semmilyen körülmények között nem adhat tájékoztatást.

Melyek a tanúk jogai?

A vallomás összefüggő előadásának joga, anyanyelv használati jog, szembesítés során kérdés-feltevés joga, a pénzbírság elleni jogorvoslati jog, egyes esetekben a tanúvallomás megtagadásának a joga, joga van a megjelenésével felmerült költségek bíróság általi megtérítéséhez.

Melyek a tanú kötelességei?

Megjelenési kötelezettség, vallomástételi kötelezettség, közreműködési kötelezettség, igazmondási kötelezettség.

Elegendő-e, ha a tanú pusztán bejelenti a tárgyalásról való távolmaradás tényét a tanúgondozónak?

Önmagában ez nem elegendő, ahogy az idézés szövege is tartalmazza, a távolmaradást alapos okkal igazolni kell. A távolmaradás tényét és annak alapos okát írásban az ügyszámra való hivatkozással be kell jelenteni.

Hogyan tudja a tanú a távolmaradás okát igazolni?

Betegség esetén orvosi igazolással; külföldi tartózkodás, nyaralás esetén az előre lefoglalt út, repülőjegy, vagy szállás visszaigazolásának másolatával; hivatalos ügyben a munkáltató igazolásával, tanfolyamon részvétel, vagy konferencia esetén meghívó, illetőleg tematika csatolásával.

Mit tehet a tanú, ha a munkáltatója nem akarja elengedni a tárgyalásra?

A tanúzás állampolgári kötelezettség, a Munka Törvénykönyve szerint ezért a munkavállaló mentesül a munkavégzési kötelezettség alól arra az időre, amíg ezt a kötelezettségét teljesíti. A tanúgondozónak ezt ismertetnie kell a tanúval, valamint tájékoztatnia kell arról: a bíróság igazolást ad a tárgyalás időpontjában a bíróságon való megjelenésről.

A tanú a megjelenésével összefüggésben milyen költségek megtérítésére tarthat igényt?

A 14/2008. (VI.27.) IRM rendelet szerint a tanú jogosult útiköltségre, szállásköltségre, ellátási költségre és a munkából kiesett időre költségtérítésre.

Mit jelent az útiköltség?

A tanú lakóhelyéről a kihallgatás helyére való utazással és visszautazással ténylegesen felmerült és igazolt költség.

Útiköltségként a tanú milyen költségek megtérítését kérheti?

Vasúti szolgáltatás igénybevétele esetén a vasúti másodosztályú menettérti jegy árát, helyközi buszjárat használata esetén a menettérti jegy árát, helyi tömegközlekedési eszköz esetén a menetjegy árát kérheti. Gépjármű igénybevétele esetén a gépjármű hengerűrtartalma szerint a külön jogszabályban meghatározott üzemanyag-fogyasztási alapnorma átalány figyelembevételével, közúton a tanú lakóhelye és a kihallgatás helye alapján a legrövidebb oda-vissza útra a km távolság és a NAV által közzétett hivatalos üzemanyagár szorzatát, valamint a parkolási díjat kell megtéríteni útiköltségként.

Mi szükséges a gépjármű használat esetén a költségtérítéshez?

A tanúnak a tárgyaláson fel kell mutatnia a forgalmi engedélyét, illetve a lakcím igazolásához a lakcímkártyát.

Légi jármű használatával felmerülő költség:

Csak akkor téríthető meg, ha a tanút külföldről idézi a bíróság kihallgatásra. Ebben az esetben is csak a turistaosztályú jegy illetékkel számított összegét lehet megtéríteni. Ezt is abban az esetben, ha a tanú igazolja a jármű igénybevételét jeggyel, vagy a viteldíjról szóló számla bemutatásával. Ugyanígy igazolnia kell, ha busszal vagy vonattal érkezik a kihallgatás helyszínére.

Más - fel nem sorolt - közlekedési eszköz használatával felmerült költség akkor téríthető meg, ha igénybevételét célszerűségi vagy takarékossági szempont, illetve a távolságra, közlekedési viszonyokra és a tanú állapotára figyelemmel a kihallgatás megtartásához fűződő érdek indokolja.

Szállásköltség megtérítéséről:

Ha a tanú kihallgatása olyan időpontban kezdődik, amikor a kihallgatás napján az odautazásra az éjszakai órákban (23 óra és 5 óra között) kerülne sor, a tanú részére az elszállásoláshoz igénybe vehető kereskedelmi vagy fizetővendéglátó szálláshely (2) bekezdés szerinti költségét meg kell téríteni.

Szállásköltségként a számla szerinti, de legfeljebb a munkaviszony alapján megállapított öregségi nyugdíj legkisebb összegének (a továbbiakban: nyugdíjminimum) egynegyedével megegyező összeget lehet megtéríteni vendégéjszakánként; igazolt szállásköltségként nem vehető figyelembe a szálláshoz kapcsolódó egyéb ellátással és szolgáltatással felmerülő költség.

A szállásköltséget a kereskedelmi vagy fizető vendéglátó szálláshely által kiállított számla bemutatásával kell igazolni.

A tanú hazautazására vonatkozó költségek megtéríthetők-e?

Igen, a fenti módokon. (pl. számla, igazolni kell stb.) Amennyiben a kihallgatáson a tanú megjelenése egymást követő napokon szükséges és a kihallgatásról való hazautazásra vagy a következő kihallgatásra való visszautazásra a kihallgatás napján az éjszakai órákban kerülne sor a szállásköltségek megtérítésére a fenti módokon kerülhet sor.

Ellátási költség: mikor jár a tanúnak?  A tanú részére ellátási költséget kell fizetni, ha a tanú:

  •  szállásköltség megtérítésére jogosult vagy
  •  lakóhelyéről (tartózkodási helyéről) a kihallgatás helyére való utazás és visszautazás, valamint a kihallgatás együttes időtartama egy napon belül a 6 órát meghaladja.

Az egy napra eső ellátási költség a nyugdíjminimum 3 százaléka. (Jelenleg 855,-Ft/nap)

Jár-e költségtérítés a munkából kiesett időre?

Azt a tanút, aki a kihallgatás miatt a munkából kiesett időre távolléti díjra nem jogosult, költségtérítésként a munkából kiesett időre - ideértve az utazással eltöltött időt is - óránként a nyugdíjminimum 1,5 százalékával megegyező összegű költségtérítés illeti meg. (Jelenleg: 427,5,-Ft/óra)

A munkából kiesett időre járó költségtérítéshez a munkavégzésre irányuló jogviszonyról szóló okirat bemutatása szükséges; a tanúnak továbbá nyilatkoznia kell arról, hogy a munkából kiesett időre távolléti díjat nem kap.

Jár-e költségtérítés a kiskorú kísérőjének, vagy az állapotánál fogva önállóan megjelenni nem képes tanút kísérő személy részére?

Igen, a fenti költségek őt is megilletik.

Feltételek: - Amennyiben a tanú önálló megjelenésre képtelen állapotát illetően kétség merül fel, a tanú ezen állapotáról a költségtérítés összegét megállapító hatóság vagy bíróság kérelmére orvosi igazolást köteles bemutatni. Kísérőként a költségtérítés igénybevételére csak egy személy jogosult.

Mikor kell a költségigényt bejelenteni?

A tárgyaláson.

 

Jár-e költségtérítés, amennyiben azt a munkáltató is megtéríti a tanú részére?

A tanú részére nem jár útiköltség, ellátási és szállásköltség, ha az a szerv, amelynek a tanú a tagja vagy alkalmazottja, a tanú költségét kiküldetési költségként vagy más módon megtéríti.

Milyen pénznemben jár a költségtérítés? Lehet-e devizában (pl. Euro) igényelni?

A tanú költségtérítését a törvényes magyar fizetőeszközben kell teljesíteni. A külföldi pénznemben felmerülő költségek esetén az átváltásnál a költségek felmerülésének napján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett hivatalos devizaárfolyam alapján a feltüntetett középárfolyamot kell figyelembe venni. A tanú költségtérítését a törvényes magyar fizetőeszközben kell teljesíteni. A külföldi pénznemben felmerülő költségek esetén az átváltásnál a költségek felmerülésének napján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett hivatalos devizaárfolyam alapján a feltüntetett középárfolyamot kell figyelembe venni.

Mely esetekben tagadhatja meg a tanú a tanúvallomást polgári ügyekben?

A Tanúnak mindenképpen megjelenési kötelezettsége van, az eljáró bíró fogja tájékoztatni arról, hogy a vallomástételt milyen esetekben tagadhatja meg.

Van-e lehetőség az adatai zártan történő kezelés kérésére?

Igen, a tárgyaláson.

Alkalmazhatók-e kényszerintézkedések a tanúval szemben?

Igen, például pénzbírság, okozott költségek megtérítése és rendőrséggel történő elővezetés.

A kiszabható pénzbírság legmagasabb összege ötszázezer - a kiskorúval szemben kiszabott pénzbírság legmagasabb összege háromszázezer - forint azzal, hogy az nem haladhatja meg a pertárgy értékét. A kiszabott pénzbírságot szabadságvesztésre átváltoztatni nem lehet.

Az eljáró bíróság azt a tanút, aki szabályszerű idézés (kirendelés) ellenére nem jelent meg, és elmaradását alapos okkal előzetesen ki nem mentette, vagy engedély nélkül eltávozott, illetve azt a tanút, aki a vallomástételt, illetve a közreműködést az ok előadása nélkül vagy a bíróság jogerős határozata ellenére, a következményekre történt figyelmeztetés után megtagadja az okozott költségek megtérítésére kötelezi, s egyben pénzbírsággal sújtja. A bíróság egyúttal elrendelheti a meg nem jelent (eltávozott) tanú vagy szakértő elővezetését is.

A tanú elővezetését el kell rendelni, ha a tanú illetve a szakértő a szabályszerű idézés (kirendelés) ellenére ismételten nem jelent meg, és elmaradását alapos okkal előzetesen ki nem mentette vagy engedély nélkül eltávozott.

Az elővezetés költségei ez esetben a tanút terhelik, amelynek a megfizetésére kell kötelezni. Az elővezetés összege 450,-Ft/km, minimum: 7.000,-Ft.

Milyen öltözetben kell megjelennie a tanúnak?

Alkalomhoz illő ruhában, hivatalos helyen való megjelenéshez méltó öltözetben, semmiképpen sem strandpapucsban, rövidnadrágban, vagy szabadidő ruhában.

 

                                     TANÚGONDOZÁS-BÜNTETŐELJÁRÁS

Félek a vádlottól

A tanúskodás állampolgári kötelezettség, a Be. 67. § (1) bekezdése alapján, akit megidéztek, köteles az őt megidéző bíróság, ügyészség, illetőleg nyomozó hatóság előtt megjelenni.

A Be. 292. §(2) bekezdése értelmében a tanács elnöke az ügyész, a vádlott vagy a védő indítványára, illetőleg hivatalból a tanú kihallgatásának tartamára a tárgyalóteremből eltávolíttatja azt a vádlottat, akinek jelenléte a tanút a kihallgatása során zavarná.

Erre azonban kizárólag akkor kerülhet sor, ha a vádlott jelenléte olyan mértékben zavarja a tanút, hogy kétséges, hogy az igazságnak megfelelő, teljes vallomást tud tenni. Önmagában az, hogy a tanú nem szívesen tartózkodik egy helyiségben a vádlottal, erre az intézkedésre nem adhat alapot. Azt is mérlegelnie kell a bírónak, hogy felmerülhet-e a tanú és a vádlott szembesítésének szükségessége, mivel azt a Be. 124. § (2) bekezdése alapján csak a terhelt vagy a tanú védelme érdekében lehet mellőzni, a vádlott zavaró jelenléte önmagában nem ad alapot rá.

Tanúvédelem

A Be. a tanúvédelemnek négy fajtáját szabályozza.

A tanú személyi adatainak zártan kezelése:

A bíróság hivatalból elrendelheti, illetve a tanú, vagy az érdekében eljáró ügyvéd kérelmére elrendeli, hogy a tanú személyi adatait az iratok között elkülönítve, zártan kezeljék. Ezekben az esetekben a tanú zártan kezelt adatait csak az ügyben eljáró bíróság, az ügyész, illetve a nyomozó hatóság tekintheti meg. (Be. 96.§ (1) bekezdés)

Ha a tanú személyi adatainak zárt kezelését rendelték el, ettől kezdve

  1.  az eljárást folytató bíróság, ügyész, illetőleg nyomozó hatóság biztosítja, hogy a tanú zártan kezelt adatai az eljárás egyéb adataiból ne váljanak megismerhetővé,
  2.  a bíróság, az ügyész, illetőleg a nyomozó hatóság a tanú személyazonosságát az azonosításra alkalmas iratok megtekintésével állapítja meg,
  3.  a személyi adatok zártan kezelésének megszüntetésére csak a tanú beleegyezésével kerülhet sor. (Be. 96.§ (2) bekezdés)

A kihallgatáson a tanúnak - annak ellenére, hogy személyi adatait zártan kezelik - személyesen kell jelen lennie.

A tanú személyi adatai zárt kezelésének elrendelésétől kezdve a büntetőeljárásban részt vevőknek a tanú személyi adatait tartalmazó iratról olyan másolat adható, amely a tanú személyi adatait nem tartalmazza.

Fontos azonban tudni, hogy ha a sértett magánfélként lép fel, ezzel kifejezésre juttatja, hogy legalábbis a bizonyítási eljárás befejezése után (tanúként eddig szerepelhet az ügyben) már nem tart igényt a személyi adatainak titkos kezelésére, a polgári jogi igényt elbíráló ügydöntő határozatban ugyanis fel kell tüntetni a magánfél nevét, a lakcímét (egyéb adatait azonban már nem feltétlenül).

A tanú különösen védetté nyilvánítása:

Különösen védetté nyilvánítható a tanú, ha

  1. ) vallomása kiemelkedő súlyú ügy lényeges körülményeire vonatkozik,
  2. ) a vallomásától várható bizonyíték mással nem pótolható,
  3. ) a személye, a tartózkodási helye, valamint az, hogy az ügyész, illetve a nyomozó hatóság tanúként kívánja kihallgatni, a terhelt és a védő előtt nem ismert,
  4. ) személyének felfedése esetén a tanú vagy hozzátartozója élete, testi épsége vagy személyes szabadsága súlyos fenyegetésnek lenne kitéve. (Be. 97.§)

A különösen védett tanú a tárgyaláson nem hallgatható ki. (Be. 294.§)

A büntetőeljárásban részt vevők személyi védelme:

Különösen indokolt esetben az eljárást folytató bíróság tanácsának elnöke, ügyész, illetőleg nyomozó hatóság kezdeményezheti, hogy a terhelt, a védő, a sértett, az egyéb érdekelt, a sértett és az egyéb érdekelt képviselője, továbbá a tanú, a szakértő, a szaktanácsadó, a tolmács, a hatósági tanú, illetve a felsoroltak valamelyikére tekintettel más személy a büntetőeljárásban résztvevők, valamint az eljárást folytató hatóság tagjai személyi védelme elrendelésének feltételeiről és végrehajtásának szabályairól szóló 34/1999. (II. 26.) Korm. rendeletben meghatározott védelemben részesüljön.

A kérelmet az eljárást folytató bíróságnál, ügyésznél, illetőleg nyomozó hatóságnál lehet előterjeszteni, a szóbeli kérelmet jegyzőkönyvbe kell foglalni.

A bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság és a büntetés-végrehajtási intézet állományába tartozó személy, illetve reájuk tekintettel más személy személyi védelmét a bíróság elnöke, az ügyészség, illetőleg a nyomozó hatóság vezetője és a büntetés-végrehajtási intézet parancsnoka kezdeményezheti.

A személyi védelemre vonatkozó iratokat a büntetőügy iratai között kell kezelni. Az iratokat a kérelem és a kezdeményezés tárgyában hozott döntés kivételével zártan kell kezelni. (Be. 98. §)

A tanúvédelmi program:

Az igazságszolgáltatást segítők védelmi programjáról szóló 2001. évi LXXXV. törvény értelmében a tanú, illetve családja mind a büntetőeljárás alatt, mind azt követően védelemben részesülnek.

A tanúvédelmi programban részt vevő tanú a büntetőeljárásban az eredeti személyazonosító adatait közli, a lakóhelyének, illetőleg tartózkodási helyének közlése helyett a védelmét ellátó szerv címét jelöli meg.

A tanú megtagadhatja a vallomást olyan adatra nézve, amelynek ismeretében az új személyazonosságára, az új lakóhelyére, illetőleg tartózkodási helyére lehet következtetni.

A programban részt vevő személyt a védelmét ellátó szerv útján kell idézni.

Nem tudok/akarok megjelenni a kijelölt időpontban

A tanúskodás állampolgári kötelezettség, a Be. 67. § (1) bekezdése alapján, akit megidéztek, köteles az őt megidéző bíróság, ügyészség, illetőleg nyomozó hatóság előtt megjelenni.

Az igazolatlan távolmaradás következményei:

A tanúnak a távolmaradás okát igazolnia kell. Ez lehet orvosi igazolás, lefoglalt út, repülőjegy, hivatalos ügyben a munkáltató igazolása, stb. Minden esetben ügyszámra hivatkozással, írásban jelentse be a bíróságnak és csatolja az igazolást.

Ha a tanú idézés ellenére nem jelenik meg, és ezt előzetesen, mihelyt az akadály a tudomására jut, haladéktalanul, vagy ha ez már nem lehetséges, az akadály megszűnése után nyomban, alapos okkal nem igazolja, illetőleg az eljárási cselekményről engedély nélkül távozik, elővezetése rendelhető el, vagy rendbírsággal sújtható. (Be. 69.§ (1) bekezdés b/pont)

A tanút a meg nem jelenésével, illetőleg az eltávozásával okozott költség megtérítésére határozattal kell kötelezni. (Be. 69.§ (3) bekezdés)

Ha a tanú önhibájából olyan állapotban jelenik meg, hogy nem hallgatható ki, illetőleg az eljárási kötelezettségeit nem képes teljesíteni, a következő kihallgatására, illetve a kötelezettségének teljesítése érdekében rendbírsággal sújtható vagy elővezetése rendelhető el. Az okozott költség megtérítésére a tanút kötelezni kell. (Be. 69.§ (2) bekezdés)

Ha a tanú idézése külföldről történik, és az idézett nem tesz eleget az idézésnek, vele szemben a fentebb felsorolt jogkövetkezmények nem alkalmazhatók. (Be. 69.§ (8) bekezdés)

A bíróság által alkalmazható szankciók

Rendbírság:

A bíróság által kiszabható rendbírság ezer forinttól kétszázezer forintig, különösen súlyos vagy ismételt esetben ötszázezer forintig terjedhet.(Be. 161.§ (1) bekezdés)

Elővezetés:

Az elővezetés költsége kilométerenként 450 forint, de legkevesebb 7000 forint.

Testi kényszer alkalmazása:

A tanúval szemben testi kényszer is alkalmazható, amennyiben megalapozottan feltehető, hogy az eljárási cselekmény biztosítása vagy bizonyítási cselekmény foganatosítása céljából szükséges. (Be. 163.§ (1)-(2) bekezdés)

A mulasztás igazolása

Ha a tanú a tárgyalást önhibáján kívül mulasztotta el, a tárgyalás napjától számított nyolc napon belül igazolási kérelmet terjeszthet elő.

Ha a mulasztás később jutott a mulasztó tudomására, vagy az akadály később szűnt meg, az igazolási kérelem határideje a tudomásszerzéssel, illetőleg az akadály megszűnésével kezdődik. Hat hónapon túl igazolási kérelmet nem lehet előterjeszteni.

Az igazolási kérelemben elő kell adni a mulasztás okát és azokat a körülményeket, amelyek a mulasztás vétlenségét valószínűsítik.

A munkáltatóm nem enged el

A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 55. § (1) bekezdés i) pontja alapján a munkavállaló mentesül a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól bíróság vagy hatóság felhívására, vagy az eljárásban való személyes részvételhez szükséges időtartamban.

Ezért a munkáltató köteles a tanút elengedni a tárgyalásra, a bíróság pedig a tanú kérésére igazolást állít ki arról, hogy a tanú a tárgyaláson megjelent.

Írásban szeretnék tanúvallomást tenni

A bíróság engedélyezheti, hogy a tanú a szóbeli kihallgatását követően vagy helyette írásban tegyen vallomást. Tehát kérje+indokolja írásban a bíróságtól, hogy engedélyezze számára.

Ebben az esetben a tanú a vallomását saját kezűleg leírja és aláírja, az elektronikus okirat formájában elkészített vallomását minősített elektronikus aláírással látja el, vagy a tanúnak a más módon leírt vallomását bíró vagy közjegyző hitelesíti.

Az írásbeli tanúvallomás megtétele nem zárja ki, hogy utóbb a tanút, ha ez szükséges, kihallgatás céljából a bíróság megidézze. (Be. 85.§ (5) bekezdés)

Nem emlékszem semmilyen ügyre, minek idéztek meg, már mindent elmondtam a rendőrségen stb.

Nem adható tájékoztatás folyamatban lévő ügyekben. Érdemes rákérdezni, hogy nem volt-e az utóbbi időben a rendőrségen, hátha arról eszébe jut.

A közvetlenség elve miatt a bíróságnak meg kell hallgatnia újra, hiába mondott már el mindent a rendőrségen, illetve hiába nem emlékszik semmire.

Nem akarok vallomást tenni

A tanúvallomást megtagadhatja

- a terhelt hozzátartozója

- főszabály szerint, aki magát vagy hozzátartozóját bűncselekmény elkövetésével vádolná, az ezzel kapcsolatos kérdésben

- az, aki a foglalkozásánál vagy közmegbízatásánál fogva titoktartásra köteles, ha a tanúvallomással titoktartási kötelezettségét megsértené, kivéve, ha ez alól a külön jogszabály szerint jogosult felmentette

- médiatartalom-szolgáltató, valamint a vele munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy, ha ezzel a neki információt átadó személy kilétét felfedné.

A megjelenéssel felmerülő költségek megtérítésének lehetőségei

A tanú kérelmére a megjelenésével felmerült költséget a külön jogszabályban meghatározott mértékben az eljáró bíróság megállapítja és megtéríti. Erre a tanút az idézésben, valamint a kihallgatásának befejezésekor a bíróság figyelmezteti. (Be. 79. § (3) bekezdés)

A 14/2008.(VI. 27.) IRM rendelet - tartalmazza a költségtérítésre vonatkozó szabályokat.

A rendelet értelmében a bíróság idézésére megjelent vagy a kihallgatott tanú részére az alábbi költségeket lehet megtéríteni:

Útiköltség

Útiköltségként a tanú lakóhelyéről (tartózkodási helyéről) a kihallgatás helyére való utazással és a visszautazással ténylegesen felmerült és igazolt költségeket kell megtéríteni.

A tanú részére a vasúti másodosztályú menettérti jegy árát, a helyközi buszjárat menettérti jegy árát, és a helyi tömegközlekedési eszköz, illetve komp visszaútra is számított viteldíjat kell megtéríteni.

Gépjármű igénybevétele esetén útiköltségként a gépjármű motorjának hengerűrtartalma szerint a külön jogszabályban meghatározott üzemanyag-fogyasztási alapnorma-átalány figyelembevételével közúton a tanú lakóhelye alapján a legrövidebb oda-vissza útra a km távolság és a NAV által közzétett hivatalos üzemanyagár szorzatát, valamint a parkolás díját kell megtéríteni. A gépjármű motorjának hengerűrtartalmát és hajtóanyagának fajtáját a jármű forgalmi engedélyével kell igazolni.

Ha ugyanarra a kihallgatásra több tanú egy gépjárművel utazik, akkor az útiköltséget csak az egyikük esetében lehet megtéríteni.

Légijármű használatával felmerült költség csak akkor téríthető meg, ha a tanút külföldről idézik a kihallgatásra. Légijármű igénybevételekor a turistaosztályú jegy illetékekkel számított összegét lehet megtéríteni.

A felsoroltakon kívül más közlekedési eszköz használatával felmerült költség akkor téríthető meg, ha igénybevételét célszerűségi vagy takarékossági szempont, illetve a távolságra, közlekedési viszonyokra és a tanú állapotára figyelemmel a kihallgatás megtartásához fűződő érdek indokolja.

Az útiköltség felmerülését a vasúti, a légijármű, egyéb közlekedési eszköz igénybevételére jogosító jegy vagy a közlekedési eszköz viteldíjáról szóló számla bemutatásával kell igazolni.

Szállásköltség

Ha a tanú kihallgatása olyan időpontban kezdődik, amikor a kihallgatás napján az odautazásra az éj szakai órákban (23 óra és 5 óra között) kerülne sor, a tanú részére az elszállásoláshoz igénybe vehető kereskedelmi vagy fizetővendéglátó szálláshely költségét kell megtéríteni.

Szállásköltségként a számla szerinti, de legfeljebb a munkaviszony alapján megállapított öregségi nyugdíj legkisebb összegének egynegyedével megegyező összeget lehet megtéríteni vendégéjszakánként. Igazolt szállásköltségként nem vehető figyelembe a szálláshoz kapcsolódó egyéb ellátással és szolgáltatással felmerülő költség.

Abban az esetben is elszámolható a szállásköltség, ha a kihallgatás olyan időpontban végződik, hogy a hazautazásra a kihallgatás napján az éjszakai órákban kerülne sor, vagy a kihallgatáson a tanú megjelenése egymást követő napokon szükséges és a kihallgatásról való hazautazásra vagy a következő kihallgatásra való visszautazásra a kihallgatás napján az éj szakai órákban kerülne sor.

A szállásköltséget a kereskedelmi vagy fizetővendéglátó szálláshely által kiállított számla bemutatásával kell igazolni.

Ellátási költség

A tanú részére ellátási költséget kell fizetni, ha a tanú szállásköltség megtérítésére jogosult vagy a lakóhelyéről (tartózkodási helyéről) a kihallgatás helyére való utazás és visszautazás, valamint a kihallgatás együttes időtartama egy napon belül a 6 órát meghaladja. Az egy napra eső ellátási költség a nyugdíjminimum 3%-a.

Költségtérítés munkából kiesett időre

Azt a tanút, aki a kihallgatás miatt a munkából kiesett időre távolléti díjra nem jogosult, költségtérítésként a munkából kiesett időre - ideértve az utazással eltöltött időt is - óránként a nyugdíjminimum 1,5 százalékával megegyező összegű költségtérítés illeti meg.

Ennek megállapításához a munkavégzésre irányuló jogviszonyról szóló okirat bemutatása szükséges, valamint a tanúnak nyilatkoznia kell arról, hogy a munkából kiesett időre távolléti díjat nem kap.

Közös szabályok

A fenti költségeket a kiskorú vagy az állapotánál fogva önállóan megjelenni nem képes tanút kísérő személy részére is meg kell téríteni.

Kísérőként a költségtérítés igénybevételére csak egy személy jogosult.

A tanú költségtérítését a törvényes magyar fizetőeszközben kell teljesíteni. A külföldi pénznemben felmerülő költségek esetén az átváltásnál a költségek felmerülésének napján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett hivatalos devizaárfolyam alapján a feltüntetett középárfolyamot kell figyelembe venni.

Nem jár útiköltség, ellátási és szállásköltség, ha az a szerv, amelynek a tanú a tagja vagy alkalmazottja, a tanú költségét kiküldetési költségként vagy más módon megtéríti.

A tanú megjelenésével járó költséget a bíróság végzése alapján a Fővárosi Törvényszék Gazdasági Hivatala utalja ki. Amennyiben kb. egy hónap után sem kapja meg, írásban keresse meg a bíróságot.

Ha a tanú kiskorú

A tizennegyedik életévét meg nem haladott személyt csak akkor lehet tanúként kihallgatni, ha a vallomásától várható bizonyíték mással nem pótolható.

A kihallgatása esetén a hamis tanúzás következményeire való figyelmeztetést mellőzni kell.(Be. 86.§ (1)

A tizennyolcadik életévét meg nem haladott tanú kihallgatásán a tanú törvényes képviselője jelen lehet.( Be. 86.§(3) bekezdés)

A tizennegyedik életévét be nem töltött személyt akkor lehet szembesíteni, ha a szembesítés a kiskorúban nem kelt félelmet. (Be. 124.§ (3) bekezdés)