12. Milyen eredménye lehet a közvetítői eljárásnak?

A közvetítői eljárásnak alapvetően három fajta eredménye lehet.

Az első az eljárás valódi célja, vagyis a felek vitáját teljes körűen rendező megállapodás megkötése. A közvetítői eljárásban kötött, teljes körű megállapodás a felek vitáját rendszerint végleg rendezi és a felek viszonyát tartósan konszolidálja. A megállapodás megkötése a közvetítői eljárás legjobb eredménye, ami a bírósági eljárást elkerülhetővé teszi, vagy azonnal, bírói döntés nélkül, idő- és költséghatékonyan lezárhatja.

A második a felek végső jogi álláspontjának kialakulása. Azokban a közvetítői eljárásokban, melyekben nem sikerül a felek minden nézetkülönbségét feloldani, az eljárás végére rendszerint kialakul és megszilárdul a felek vitát érintő azon végső álláspontja, melyről a felek már nem tudnak a megoldás felé elmozdulni. A közvetítői eljárás ezen eredménye is hasznos lehet, hiszen a vitában képviselt (jogi) álláspontok megszilárdulása mellett, a bírósági eljárás rendszerint már csak ezen álláspontok kifejtésével, hosszadalmas érvelések és bizonyítás nélkül folytatódik, így a bíróságnak már csak a döntést kell meghoznia.

A harmadik, legcsekélyebb jelentőségű, de még mindig eredménynek tekinthető, a felek érzelmi, indulati állapotának konszolidálódása, a jogilag értékelhetetlen álláspontok kifejtése. Gyakran fordul elő, hogy a felek érdemi (jogi) vitája mögött érzelmi, indulati motívumok húzódnak, melyek feltárása és feloldása mindenképpen gátját képezi a jogvita rendezésének. A bírósági eljárásban ezeknek a jogilag nem értékelhető körülményeknek a megvitatására nincs lehetőség, hiszen a bíróságnak hivatalból kell ügyelnie arra, hogy az eljárás a jogvita elbírálása szempontjából értékelhetetlen témakörök kifejtésével ne húzódjon el. Tekintettel azonban arra, hogy a felek sokszor nem tudják elhatárolni a jogvitájuk elbírálása szempontjából értékelhető tényezőket a számukra fontos, de jogilag nem értékelhető tényezőktől, a bírósági eljárások gyakran a bíróság számára értékelhetetlen nyilatkozatok miatt húzódnak. Ha a közvetítői eljárásban sikerül a feleknek a jogvita hátterében álló érzelmi, indulati tényezőket megvitatniuk, akkor e nyilatkozatok megismétlésének feleslegessé válása miatt a bírósági eljárás is gördülékenyebben, nyugodtabb légkörben, gyorsabban haladhat.

Természetesen az is elő szokott fordulni, hogy a közvetítői eljárásban egyik fajta eredményt sem sikerül elérni, azonban ez a ritka eset rendszerint annak köszönhető, hogy a felek valamelyikében egyáltalán nincs meg a szándék a jogvita alternatív eljárásban történő békés rendezésére. Ezekben az esetekben a közvetítés értelmetlen, eredménye pedig nincs.