15. Ki és hogyan ismerheti meg a közvetítői eljárás anyagát, iratait, mennyire „titkos” az eljárás?

A közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény 26. §-a értelmében a közvetítőt - ha törvény másként nem rendelkezik - titoktartási kötelezettség terheli minden olyan tényt és adatot illetően, amelyről a közvetítői tevékenységével összefüggésben szerzett tudomást. E titoktartási kötelezettség a közvetítőt közvetítői tevékenységének megszűnését követően is terheli. A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 170. §-a értelmében a jogvitával érintett ügyben lefolytatott közvetítői eljárásban eljárt közvetítő a perben a tanúvallomást megtagadhatja.

A bírósági eljárások többsége nyilvános, de a zárt tárgyaláson hozott ügydöntő határozatot akkor is nyilvánosan kell kihirdetni, ha amúgy az eljárásban a hallgatóság nem lehetett jelen. Ezzel szemben a közvetítői eljárásban az üléseken csak olyan személyek lehetnek jelen, akiknek jelenléte ellen egyik fél sem tiltakozott. A közvetítői eljárás tehát zárt eljárás, melyben a feleket és a közvetítőt is titoktartási kötelezettség terheli. Természetesen a felek az őket terhelő titoktartási kötelezettség terjedelméről saját döntésük szerint megállapodhatnak.

A közvetítői eljárás zártsága ideális környezetet biztosít a felek számára ahhoz, hogy bizalmas érzelmi vagy üzleti viszonyaikat őszintén tárják fel és vitassák meg egymással. A közvetítői eljárás őszinteségét a titoktartási kötelezettség és az eljárás zártsága mellett az a szabály is biztosítja, hogy – ha a felek másként nem állapodtak meg, - a közvetítői eljárás alatt folyamatban lévő vagy annak befejezését követően indult bírósági eljárásban a felek nem hivatkozhatnak a másik fél által, a vita lehetséges megoldásával összefüggésben kifejtett álláspontjára, javaslataira, és a másik félnek a közvetítői eljárásban tett elismerő, joglemondó nyilatkozatára.

A közvetítői eljárásban keletkezett iratokat a közvetítő őrzi és akár az eljárás folyamatban léte alatt, akár az eljárás befejeződését követően az eljárásról felvilágosítást és az iratokba betekintési jogot vagy az iratokról másolatot csak a közvetítő adhat. A közvetítői eljárásról felvilágosítást, az iratokba betekintési jogot és az iratokról másolatot csak a felek kaphatnak. E szabályok a bírósági közvetítői eljárásokra is érvényesek, vagyis a bírósági közvetítői ügy iratait a többi bírósági irattól elkülönítve a bírósági közvetítő kezeli és az iratokról is csak ő adhat a feleknek másolatot.