3. Milyen típusú közvetítői eljárások különböztethetők meg?

A közvetítői eljárásnak célját és jellegét tekintve nincsenek típusai, azonban az eljárás kezdeményezésének motívuma, az eljárás lefolytatásának helyszíne és a mediátor személyes szempontjából mégis meg lehet különböztetni az önkéntesen és kötelezésre kezdeményezett, valamint a bírósági és nem bírósági közvetítői eljárást.

Valamennyi közvetítői eljárás a vitában érintett felek közös kérelmére folytatható le, az eljárásban a vitán kívülálló semleges közvetítő segít a feleknek a vitájuk rendezéséhez vezető megállapodás létrehozatalában, továbbá minden közvetítői eljárásban érvényesülnek a közvetítés alapelvei és szakmai szabályai.

Az önkéntesen kezdeményezett közvetítői eljárás lefolytatása iránti kérelmet a vitában érintett fél vagy felek szabad akaratukból terjesztik elő, erre őket semmilyen határozat vagy jogszabály nem kötelezi. Ezzel szemben a kötelezéssel indult („kötelező”) közvetítői eljárás lefolytatása iránti közös kérelem előterjesztésére bírósági határozat kötelezi a feleket az alapügy egyidejű felfüggesztése mellett. Bár a kötelező közvetítés esetében is a feleknek kell kérelmüket „önkéntesen” előterjeszteni, ennek elmaradása azonban a kötelezésre tekintettel számukra hátrányos következményekkel járhat.

A bírósági közvetítői eljárásban bírósági közvetítő jár el, az eljárás lefolytatása iránti kérelmet a peres vagy nemperes eljárás felei a bírósági közvetítési feladatokat ellátó bíróságnál, közösen vagy egyoldalúan terjeszthetik elő, továbbá a bírósági közvetítői eljárás a felek számára illeték- és díjmentes. Ezzel szemben a nem bírósági közvetítői eljárásban a közvetítői névjegyzékbe felvett közvetítő jár el, az eljárás lefolytatása iránti kérelmet hatósági vagy bírósági eljárás hiányában is, a közvetítőnél, de csak közösen terjeszthetik elő a felek, továbbá a nem bírósági közvetítő segítsége a felek, valamint a közvetítő megállapodása szerinti díjazás ellenében vehető igénybe.