4. Melyek a bírósági és a „kötelező” közvetítői eljárás speciális sajátosságai?

A nem bíróságon lefolytatott és a bírósági közvetítői eljárás, valamint az önkéntesen kezdeményezett és a „kötelező” közvetítői eljárás lényegét, menetét és célját tekintve nem különbözik egymástól.

A bírósági közvetítői eljárás lefolytatása iránti kérelmet bírósági közvetítői ügy kezdőirataként a bírósági közvetítési feladatokat ellátó bíróságon, minden megyében a törvényszéken (Budapesten a Fővárosi Törvényszéken) kell lajstromozni. A bírósági közvetítői ügyben és eljárásban bírósági közvetítő jár el. A bírósági közvetítői eljárás lefolytatása iránti kérelmet a törvényszékek (Budapesten a Fővárosi Törvényszék) Polgári Elsőfokú Kezelőirodájában lehet benyújtani, vagy a törvényszék címére postai úton eljuttatni. A nem megfelelő helyen, hanem például kerületi vagy járásbíróságon, avagy tárgyaláson előterjesztett kérelmeket a törvényszék Polgári Elsőfokú Kezelőirodájához az a bíróság továbbítja, ahol a kérelmet előterjesztették. A bírósági közvetítői eljárást a bírósági közvetítő rendszerint a bíróság közvetítés céljából berendezett vagy más alkalmas helyiségében, hivatali időben, a bíróság fő feladatához igazodva folytatja le. Utóbbi azt jelenti, hogy bírósági közvetítői eljárás keretében közvetítői megbeszélést vagy közvetítői ülést reggel 8 és délután 16 óra között lehet tartani, továbbá a megbeszélés és ülések időpontját a bírósági közvetítő határozza meg a bíróság működéséhez igazodva. Amennyiben a feleknek a bírósági közvetítő által velük közölt időpont nem felel meg, úgy akadályoztatásukat előre jelezhetik, vagy távolmaradásukat utólag kimenthetik, azonban a bírósági közvetítő a felek időbeosztásához csak szűkebb keretek között tud alkalmazkodni. Ha a feleknek a bírósági közvetítő által adott újabb időpontok sem felelnek meg, ezért a közvetítői eljárást a bírósági közvetítő nem tudja az eljárás szabályai és célja szerint lefolytatni, akkor a felek kénytelenek lesznek nem bírósági közvetítői eljárást kezdeményezni a tágabb időkeretek igénybevétele érdekében. A bírósági közvetítői eljárás lefolytatása iránt a peres vagy nemperes eljárás feleinek bármelyike önállóan is terjeszthet elő kérelmet. Egyoldalú kérelem előterjesztése esetén a bírósági közvetítő kísérli meg a többi fél csatlakozási nyilatkozatának beszerzését, és ha ez sikerül, akkor tűzi ki az első közvetítői megbeszélés időpontját. A közvetítés azonban ebben az esetben is csak a felek közös nyilatkozata alapján indulhat meg.

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 4:172. §-a értelmében a bíróság indokolt esetben kötelezheti a szülőket, hogy a szülői felügyelet megfelelő gyakorlása és az ehhez szükséges együttműködésük biztosítása érdekében - ideértve a különélő szülő és a gyermek közötti kapcsolattartást is - közvetítői eljárást vegyenek igénybe. Az e kötelezés hatására kezdeményezett közvetítői eljárást nevezik „kötelező” közvetítői eljárásnak. A kötelező közvetítői eljárásban a felek kötelezése mindössze arra terjed, hogy kérjék közösen a közvetítői eljárás megindítását és vegyenek részt az első közvetítői megbeszélésen. Tekintettel azonban arra, hogy a közvetítői eljárás célja a felek szabad akaratából megkötött és a felek belső meggyőződésének megfelelő megállapodás létrehozatala, a szabad akarat és a belső meggyőződés pedig fogalmilag ellentétes a kötelezéssel, a kötelezés a közvetítésben való részvételre már nem terjed ki. Annak tehát, ha a felek az első közvetítői megbeszélésen részt vesznek, de bármelyikük döntése szerint a közvetítés megindításához szükséges közös nyilatkozatot nem tesznek, nincs a felekre nézve hátrányos eljárási következménye.

A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 152. §-a értelmében ha a bíróság közvetítői eljárás igénybevételére kötelezi a feleket, ezzel egyidejűleg a per tárgyalását felfüggeszti. A közvetítői eljárás igénybevételére kötelezés esetén a közvetítői eljárás igénybevételére kötelező végzés másolatát a közvetítőhöz intézendő felkéréshez csatolni kell. A kötelező közvetítői eljárás megindítása érdekében felfüggesztett tárgyalást akkor kell folytatni, ha bármelyik fél vagy azt igazolja, hogy a közvetítői eljárás befejeződött, vagy azt, hogy az első közvetítői megbeszélésen részt vett, de a közvetítői eljárás nem indult meg. A felfüggesztett eljárást akkor is folytatni kell, ha a közvetítői eljárás igénybevételére kötelező határozat közlésétől számított két hónap telt el anélkül, hogy a felek igazolást csatoltak volna be. Ha a közvetítői eljárás igénybevételére kötelező bírósági határozat közlésétől számított két hónapon belül a megindított közvetítői eljárás várhatóan nem fejezhető be és a felek ennek tényét legkésőbb a határidő lejárta előtt nyolc nappal a bíróságnak közösen bejelentik, a tárgyalás mindaddig nem folytatható, amíg a közvetítői eljárás be nem fejeződik. A feleknek bejelentésükkel egyidejűleg hitelt érdemlő módon igazolniuk kell, hogy a közvetítői eljárás folyamatban van. A közvetítői eljárásban való részvétel tényét az első közvetítői megbeszélésen megjelent fél vagy felek részére kiadott igazolásban a bírósági közvetítő igazolja. A 8. § értelmében, ha a bíróság közvetítői eljárás igénybevételére kötelezi a feleket és a közvetítő felkérése vagy az első közvetítői megbeszélés megtartása a fél önhibából eredő mulasztása miatt hiúsul meg, a bíróság a felet pénzbírsággal sújtja. Az önhiba hiányát a mulasztó félnek kell valószínűsítenie. A 75. § értelmében közvetítői eljárás igénybevételére kötelezés esetén a perköltséghez a fél kérésére hozzá kell számítani a közvetítő felmerülő költségeit és díját, valamint a fél egyéb, a közvetítői eljárásban szükségképpen felmerült költségét. A 80. §- értelmében a bíróság a per eldöntésére való tekintet nélkül kötelezheti a felet az ellenfél közvetítői eljárásban szükségképpen felmerült költségeinek megtérítésére, ha a kötelező közvetítői eljárásban létrejött megállapodás a jogszabályoknak megfelel és a fél ennek ellenére a perben nem köt egyezséget. Ha a kötelező közvetítői eljárásban létrejött megállapodás a jogszabályoknak nem felel meg és egyezségkötés hiányában a peres eljárást érdemben folytatni kell, a felek a perköltségként érvényesíteni kívánt közvetítői eljárás költségeit egymás közt egyenlő arányban viselik. A Kötelező közvetítői eljárás esetén a fél a per eldöntésére való tekintet nélkül kötelezhető az ellenfél perköltségének megtérítésére, ha az ellenfél igazolja, hogy közvetítő felkérését kezdeményezte vagy az első közvetítői megbeszélésen megjelent és a közvetítő felkérése vagy a közvetítői eljárás megindítása a fél önhibából eredő mulasztása miatt hiúsult meg. Az önhiba hiányát a mulasztó félnek kell valószínűsítenie.