6. Hogyan zajlik a közvetítői eljárás és hogyan, mikor van vége?

A közvetítői eljárásnak a törvény szerint két egymástól elhatárolható szakasza van.

Az első szakasz a tájékoztató szakasz, melyet a törvény első közvetítői megbeszélésként nevesít. E szakaszban a közvetítő tájékoztatja a feleket a közvetítői eljárás sajátosságairól, céljáról és menetéről, majd válaszol a felek tájékoztatás közben felmerült vagy a közvetítői eljárás sajátosságait, célját vagy menetét érintő kérdéseire. Valamennyi kérdés tisztázását követően a felek eldönthetik, hogy meg kívánják-e kezdeni a közvetítést, vagy abban mégsem kívánnak részt venni. Ha a felek közül legalább ketten részt kívánnak venni a közvetítésben, akkor e szándékukat kifejező közös nyilatkozatot kell tenniük és megkezdődhet az eljárás második szakasza, a közvetítés, melyet a törvény közvetítői ülésként nevesít. A bírósági közvetítői eljárás közös nyilatkozat aláírását megelőző szakaszát bírósági közvetítői ügyként, a közös nyilatkozat aláírását követő szakaszát pedig bírósági közvetítői eljárásként nevesíti a jogszabály.

Ha az első közvetítői megbeszélésen valamennyi fél személyesen nincs jelen, vagy az első közvetítői megbeszélés végén nincs legalább két olyan fél, aki a közvetítésben részt kíván venni, akkor a közvetítő a közvetítői eljárást nem indítja meg. Ha bírósági közvetítői ügyben nem indul el a közvetítői eljárás, akkor a közvetítői ügy a lajstromozását követő öt hónap elteltével automatikusan szűnik meg.

A közvetítői eljárás érdemi szakasza a közvetítés, amely a közvetítői üléseken történik. A közvetítői ülések menete kötetlen, de rendszerint azzal kezdődik, hogy a közvetítő egymást követően meghallgatja a vitában érintett felek álláspontját a közvetítői eljárás tárgyát képező konfliktusról. A felek nyilatkozatainak megtételéhez „megszakítás nélküli időt” biztosít a közvetítő, ami azt jelenti, hogy egymás első nyilatkozatait a többi félnek megszakítás nélkül kell végighallgatnia. Az első nyilatkozatok kifejtését követően célszerű azokat a vitaköröket meghatározni, melyekről a felek meg kívánnak állapodni. E vitakörök meghatározását követően ezek sorrendjében megindulhat a lényegében kötetlen párbeszéd a megoldás megtalálása felé.

Az eljárás végén a felek vagy megállapodást kötnek, vagy valamelyikük a közvetítő és a többi fél jelenlétében kijelenti, hogy az eljárást befejezettnek tekinti, vagy a felek közösen állapítják meg, hogy az eljárást befejezettnek tekintik, vagy a felek eltérő megállapodásának hiányában az eljárás a közös nyilatkozat aláírását követő négy hónap elteltével automatikusan megszűnik.