7. Van szükség (jogi) képviselőre a közvetítői eljárásban, mikor kell személyesen eljárni?

A közvetítői eljárásban a feleket általában nagykorú, cselekvőképes személy, vagy jogi képviselő (ügyvéd) képviselheti, azonban az első közvetítői megbeszélésen és a megállapodás aláírásakor a feleknek együttesen és személyesen kell jelen lenniük. Az első közvetítői megbeszélést követő üléseken a feleknek - ha másként nem állapodnak meg – szintén személyesen kell részt venniük.

A jogviták rendezését célzó bármely eljárásban (ideértve a közvetítői és bírósági eljárásokat is) a jogi képviselők az ügyfelükkel kötött megbízási szerződés értelmében az ügyfél érdekeit képviselve, a szakmai szabályok szerint és kellő gondossággal kötelesek a rájuk bízott ügyben eljárni. E követelmények azt feltételezik, hogy a jogi képviselők felismerik azokat a helyzeteket, melyekben ügyfelüknek érdemes a közvetítésben részt venni, ezért az eljárásról adott tájékoztatással egyidejűleg javasolják ügyfeleiknek az eljárás igénybevételét. A tapasztalatok szerint azonban a jogi képviselők még akkor sem szoktak részt venni a közvetítői eljárásban, amikor az alapügy egész folyamatában képviselik a vitában részes felek valamelyikét. A közvetítői eljárás (ideértve a bírósági közvetítői eljárást is) alapvetően nem a jogszabályi keretekről, hanem a felek konfliktusának rendezéséről szól, ezért a jogi képviselő részvételére legfeljebb a felek nyugalmának és biztonság érzetének megteremtése érdekében lehet szükség.

Bár jogszabály szerint van lehetőség arra, hogy a feleket képviselő képviselje vagy támogató segítse, azonban ha a képviselő vagy támogató személyének jelenléte ellen a vitában érintett másik fél tiltakozik, akkor a képviselt vagy támogatott félnek kell azt mérlegelnie, hogy a képviselő vagy támogató jelenléte a fontosabb számára, vagy a közvetítői eljárás lefolytatása. A képviselő vagy támogató jelenléte ellen tiltakozó fél ugyanis nem azt „tilthatja meg”, hogy a másik félnek képviselője vagy támogatója legyen, hanem azt mondhatja, hogy amennyiben a kifogásolt személy a közvetítői ülésen jelen van, úgy ő nem kíván a közvetítésben résztvenni.

Előfordulhat azonban olyan helyzet is, melyben a jogi képviselők részvétele mindkét fél érdekét szolgálja. Ilyen helyzet akkor állhat elő, amikor a felek már tisztázták vitájuk érzelmi és indulati vagy múltbeli alapját és a megállapodáshoz csak a jogi keretek tisztázása szükséges. Ezekben az esetekben van arra lehetőség, hogy a közvetítő csak a jogi képviselők részvételével folytassa a közvetítést, azonban ilyen esetekben is célszerű a feleknek elérhető közelségben lenniük annak érdekében, hogy az esedékessé váló döntések azonnali meghozatalával tovább lendíthessék az eljárást.