„Civil nap” a Fővárosi Törvényszéken

A Fővárosi Törvényszék Gazdasági Kollégiuma Civil és Egyéb Cégnek nem minősülő Szervezeteket Nyilvántartó Csoportja „A civil szervezetek nyilvántartásának aktuális kérdései” címmel, 2017. március 27-én ötödik alkalommal tartott fórumot az általa nyilvántartott civil szervezetek képviselőinek. A tájékoztató elsősorban a 2017. január 1-től és március 1-től hatályos jogszabály-módosításokra fókuszált.

Dr. Eperjesi Zoltán a Gazdasági Kollégium kollégiumvezető-helyettese köszöntötte a nagyszámú, mintegy 130 érdeklődőt és elmondta, hogy a mai témaválasztást elsősorban a jogszabályváltozások alkalmazására való felkészülés indokolta.

Dr. Szűcs Zoltán, a Gazdasági Kollégium Civil Szervezeteket Nyilvántartó Csoportjának (a továbbiakban: Civil Csoport) csoportvezető bírája kiemelte, hogy tavaly év végén döntött a jogalkotó arról, hogy azok a szervezetek, amelyek még nem hangolták össze a létesítő okiratukat az új Ptk-val, nem kötelesek módosítani azt 2017. március 15-ig, hanem a soron következő okirat-módosításukban megtehetik azt. A március elsején hatályba lépő módosítások szükségességét azzal indokolta, hogy ésszerű időn belül elbírálhatók legyenek a kérelmek, egyszerűsödjön az eljárás, csökkenjen az állami kontroll és folyamatosan biztosított legyen a nyilvántartás közhitelessége.

Dr. Kazár Tímea, a Civil Csoportba beosztott titkár előadásában a Ptk. 2017. január 1-től hatályos változásaira hívta fel a figyelmet. Elmondta: az átfogó módosítás elsősorban az egyesületeket érinti, a jogalkotó fő célja a szabályozás egyszerűsítése, a diszpozitív (eltérést engedő) és kógens (eltérést nem engedő) szabályok határozottabb elkülönítése volt. Kiemelte: a Ptk. már nem tartalmazza, hogy milyen kötelező tartalmi elemeknek kell szerepelnie a létesítő okiratban.

Dr. Csiki Gábor, a Civil Csoportba beosztott titkár a civil szervezetekre vonatkozó eljárási szabályok március 1-től hatályos változásit ismertette. A módosítások a két civil törvényt: a 2011. évi CLXXV. törvényt (Ectv.), valamint a 2011. évi CLXXXI. törvényt (Cnytv.) érintik. Megszűnt az ügyész általános törvényességi ellenőrzési jogköre az egyesületek és alapítványok felett, azonban a közhasznúsági kritériumok vizsgálata körében és a külön jogszabályokban meghatározott szervezetekre (például pártok, sportszervezetek) továbbra is megmaradt.

A nyilvántartásba vételi eljárás egyszerűsítését és gyorsítását szolgálja az a március 1-től hatályos rendelkezés, hogy sportegyesületek is kérhetik egyszerűsített elektronikus eljárásban, mintaokirat használatával bejegyzésüket. Ha a bíróság az egyszerűsített eljárásban a kérelem benyújtásától számított 15 napos határidőn és az azt követő 30 napon belül sem tesz semmilyen intézkedést, a 45 napos határidő leteltét követő munkanapon automatikusan, a törvény erejénél fogva megtörténik a civil szervezet nyilvántartásba vétele a kérelemben szereplő adatokkal. Az eljárások gyorsítását szolgálja az az előírás is, hogy az általános, nem mintaokirattal, hanem egyedi létesítő okirattal alakuló szervezet bejegyzésére irányuló eljárásban csak egyszer írhat elő hiánypótlást a bíróság, ekkor a kérelem valamennyi hiányosságát meg kell jelölni. A nyilvántartásba vételi, a változásbejegyzési kérelemnek helyt adó, valamint a közhasznú nyilvántartásba vételt elrendelő végzés ellen pedig megszűnt a fellebbezési jog, így a határozat már a közléssel jogerőssé válik. Az egyesületek és alapítványok nyilvántartásba vételi és változásbejegyzési eljárásában nem kell minden iratot kézbesíteni az ügyészségnek (kivéve ha szervezet felett az ügyészség külön jogszabályban meghatározott törvényességi ellenőrzést lát el) és nem illeti meg az ügyészt önálló fellebbezési jog a bíróság határozatával szemben.

A beszámolási kötelezettség elmulasztása kapcsán arra hívta fel a figyelmet az előadó, hogy az ügyészt már nem értesíti a bíróság, a mulasztó szervezetet azonban 10 ezer forinttól 900 ezer forintig terjedő pénzbírsággal sújthatja.

Dr. Tóth László István, a Civil Csoportba beosztott titkár a megszüntetési eljárások gyakorlati tapasztalataira, valamint a törvényességi felügyeleti eljárás megújulására fókuszált előadásában. Az alapítvány és az egyesület megszűnését megállapító peres eljárások helyett márciustól nemperes eljárásban dönt a bíróság, amelyben nem a szervezet megszűnését állapítja meg, hanem a jogutód nélküli megszűnési ok bekövetkezését. Elmondta: a civil szervezetek törvényességi felügyeletét a jogalkotó a cégeljárás mintájára alakította át. Ismertette, hogy az eljárás célja a törvénysértő állapot megszüntetése, és példákkal illusztrálva magyarázta el, hogy mire nem szolgál ez az eljárás (például a tagok közötti jogviták rendezésére, a tagok döntéseinek célszerűségi vizsgálatára), és ismertette, hogy milyen intézkedéseket hozhat a bíróság az eljárásban. Külön felhívta a szervezetek figyelmét arra, hogy névtelen bejelentésre nem indulhat törvényességi felügyeleti eljárás és azt mindig a szervezet székhelye szerint illetékes bíróságon, nem pedig a szervezet nyilvántartását vezető bíróságon kell kezdeményezni.

A tájékoztatókat követően az előadók válaszoltak minden kérdésre, amit a konzultációra regisztrált szervezetek előzetesen írásban, továbbá a helyszínen szóban tettek fel.

CsatolmányMéret
1.33 MB
1.27 MB