A tanúknak szóló legfontosabb információk, gyakran ismétlődő kérdések

1. A tanúgondozó adhat tájékoztatást folyamatban levő ügyről?

 

Nem. A tanúgondozó folyamatban levő ügyről semmilyen körülmények között nem adhat tájékoztatást, mely tilalom arra az ügyre is kiterjed, amelyben a tanúnak vallomást kell tennie. A tanúgondozó jogi tanácsot sem adhat. A tanúgondozó a tanú ügyre vonatkozó nyilatkozatát nem hallgathatja meg és nem foglalhatja jegyzőkönyvbe.

 

 

2. Melyek a tanúk jogai?

 

A vallomás összefüggő előadásának joga, anyanyelv használati jog, szembesítés során kérdés- feltevés joga, a pénzbírság (rendbírság) elleni jogorvoslati jog, egyes esetekben a tanúvallomás megtagadásának a joga, továbbá joga van a megjelenésével felmerült költségeinek bíróság általi megtérítéséhez.

 

3. Melyek a tanú kötelességei?

 

Megjelenési kötelezettség, vallomástételi kötelezettség, közreműködési kötelezettség, igazmondási kötelezettség.

 

4. Mi történik, ha a tanú nem jelenik meg a tárgyaláson?

 

A tanúskodás állampolgári kötelezettség, akit megidéztek, köteles az őt megidéző bíróság előtt megjelemű. Ha a megjelenésnek elháríthatatlan alapos oka van, a távolmaradást ha erre van lehetőség előzetesen, ha arra lehetőség nincs, utólag ki kell menteni.

 

A polgári eljárásban akár az előzetes, akár az utólagos kimentés hiányában a tanúval szemben a bíróság szankciót alkalmaz, ha a kimentés alapos okkal megtörténik vagy a tanú utóbb vallomást tesz, a bíróság a szankciót mellőzheti.

 

A büntetőeljárásban a távolmaradás előzetes bejelentésére vagy igazolási kérelem előterjesztésére van lehetőség. Az igazolási kérelem előterjesztésére a tárgyalás napjától számított nyolc napon belül van lehetőség. Ha a mulasztás később jutott a mulasztó tudomására, vagy az akadály később szűnt meg, az igazolási kérelem határideje a tudomásszerzéssel, illetőleg az akadály megszűnésével kezdődik. Hat hónapon túl igazolási kérelmet nem lehet előterjeszteni. Igazolatlan távolmaradás esetén rendbírság alkalmazható.

A kimentésben vagy az igazolási kérelemben elő kell adni azokat az okokat, amely miatt a tanú a tárgyaláson nem jelent meg és ha ez lehetséges, az okokat okiratok másolatának csatolásával igazolni is kell.

 

5. Elegendő, ha a tanú a tanúgondozónak jelenti be a tárgyalásról való távolmaradásának tényét?

 

Önmagában ez nem elegendő. Ahogy az idézés szövege is tartalmazza, a távolmaradást alapos okkal igazolni kell. A távolmaradás tényét és annak alapos okát írásban az ügyszámra való hivatkozással kell bejelenteni.

 

6. Hogyan lehet a távolmaradás okát igazolni?

 

Betegség esetén orvosi igazolással; külföldi tartózkodás, nyaralás esetén az előre lefoglalt út, repülőjegy, vagy szállás visszaigazolásának másolatával; hivatalos ügyben a munkáltató igazolásával, tanfolyamon részvétel, vagy konferencia esetén meghívó, illetőleg tematika csatolásával; stb.

 

7. Mit lehet tenni, ha a munkáltató nem engedi el a tanút a tárgyalásra?

 

A tanúzás állampolgári kötelezettség, ezért a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 55. § (1) bekezdésének i) pontja értelmében a munkavállaló mentesül a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól bíróság vagy hatóság felhívására, vagy az eljárásban való személyes részvételhez szükséges időtartamban. E rendelkezésre figyelemmel köteles a munkáltató munkavállalóját elengedni a tárgyalásra, a bíróság pedig a tanú kérésére igazolást állít ki arról, hogy a tanú a tárgyaláson megjelent. Az igazolást a vallomás megtételét követően, a tárgyaláson kell kérni. Ha a munkavállalót a tárgyaláson való részvétele miatt éri hátrány a munkáltatója részéről, akkor e hátrány orvoslását a Munkaügyi Bíróságtól lehet kérni a törvényes feltételeknek megfelelő eljárásban. Azonban az a tény, hogy a munkáltató a munkavállalót nem engedi el a tárgyalásra, még nem fogja mentesíteni a tanút a tanúzással kapcsolatos kötelezettségeinek teljesítése alól.

 

8. Milyen öltözetben kell megjelennie a tanúnak?

 

Alkalomhoz illő ruhában, a hivatalos helyen való megjelenéshez méltó öltözetben, semmiképpen sem strandpapucsban, rövidnadrágban, vagy szabadidő ruhában.

 

9. Mi történik, ha a tanú nem emlékszik az ügyre vagy nem ismeri annak résztvevőit?

 

Tekintettel arra, hogy a tanúvallomás megtétele állampolgári kötelezettség, önmagában az a körülmény, ha a tanúként idézett személy nem emlékszik az ügyre vagy a feleket (vádlottat) nem ismeri, nem ad okot arra, hogy a tárgyalásra ne menjen el, vagy ott ne tegyen vallomást. A tanúként idézett személynek - ha távolmaradásának elháríthatatlan alapos oka nincs - a tárgyaláson meg kell jelennie és - ha a vallomástétel megtagadásának törvényes indoka nem merül fel - a hozzá intézett kérdésekre válaszolnia kell.

 

A bíróság a közvetlenség elve értelmében a bírósági szakaszt megelőzően (például nyomozás során) feltárt bizonyítékokat is meg kell hogy ismerje, ezért fordul elő, hogy a tanút több hatóság (rendőrség, ügyészség) általi kihallgatását követően a bíróság is idézi. Az, hogy a tanú tud-e az adott ügy elbírálásához érdemi bizonyítékot szolgáltatni, mindig az adott ügyben, meghallgatása során derül ki,

 

10. A tanú a megjelenésével kapcsolatban felmerült mely költségek megtérítésére tarthat igényt?

A 14/2008. (VI.27.) IRM rendelet szerint a tanú jogosult útiköltségre, szállásköltségre, ellátási költségre és a munkából kiesett időre költségtérítésre.

A tanú részére nem jár útiköltség, ellátási és szállásköltség, ha az a szerv, amelynek a tanú a tagja vagy alkalmazottja, a tanú költségét kiküldetési költségként vagy más módon megtéríti.

 

11. Az utazással összefüggésben mely költségeinek megtérítését kérheti a tanú?

 

A tanú lakóhelyéről a kihallgatás helyére való utazással és visszautazással ténylegesen felmerült és igazolt költségének a megtérítésére tarthat igényt.

 

Vasúti szolgáltatás igénybevétele esetén a vasúti másodosztályú menettérti jegy árát, helyközi buszjárat használata esetén a menettérti jegy árát, helyi tömegközlekedési eszköz esetén a menetjegy árát kell megtéríteni.

 

Gépjármű igénybevétele esetén a gépjármű hengerűrtartalma szerint a külön jogszabályban meghatározott üzemanyag-fogyasztási alapnorma átalány figyelembevételével, közúton a tanú lakóhelye és a kihallgatás helye alapján a legrövidebb oda-vissza útra a km távolság és a NAV által közzétett hivatalos üzemanyagár szorzatát, valamint a parkolási díjat kell megtéríteni.

 

Légi jármű használatával felmerülő költség csak akkor téríthető meg, ha a tanút külföldről idézi a bíróság kihallgatásra. Ebben az esetben is csak a turistaosztályú jegy illetékkel számított összegét lehet megtéríteni.

Más - fel nem sorolt - közlekedési eszköz használatával felmerült költség akkor téríthető meg, ha igénybevételét célszerűségi vagy takarékossági szempont, illetve a távolságra, közlekedési viszonyokra és a tanú állapotára figyelemmel a kihallgatás megtartásához fűződő érdek indokolja.

 

12. Mi szükséges az útiköltség megtérítéséhez?

 

Az útiköltség felmerülését minden esetben igazolni kell. Tömegközlekedési jármű (vasút, távolsági, helyközi vagy helyi buszjárat, légi jármű, komp) igénybevétele esetén a menetjegyet vagy a menetjegy díjáról kiállított számlát kell a tárgyaláson felmutatni.

 

Személygépkocsi igénybevétele esetén a gépjármű motorjának hengerűrtartalmát és hajtóanyagának fajtáját a jármű forgalmi engedélyének, a lakcímet pedig a tanú lakcímkártyájának a bemutatásával kell igazolni. Ha ugyanarra a kihallgatásra több tanú egy gépjárművel utazik, az útiköltséget csak egyikőjük részére lehet megtéríteni.

 

13. Mikor kérheti a tanú szállásköltségének a megtérítését?

 

Ha a tanú kihallgatása olyan időpontban kezdődik, amikor a kihallgatás napján az odautazásra az éjszakai órákban (23 óra és 5 óra között) kerülne sor, a tanú részére az elszállásoláshoz igénybe vehető kereskedelmi vagy fizető-vendéglátó szálláshely alap költségét meg kell téríteni.

 

Szállásköltségként a számla szerinti, de legfeljebb a nyugdíj minimum egynegyedével megegyező összeget lehet megtéríteni vendégéjszakánként. Szállásköltségként nem vehető figyelembe a szálláshoz kapcsolódó egyéb ellátással és szolgáltatással felmerülő költség.

 

A szállásköltséget a kereskedelmi vagy fizető vendéglátó szálláshely által kiállított számla bemutatásával kell igazolni.

 

14. Mikor jár a tanúnak ellátási költség?

 

A tanú részére ellátási költséget kell fizetni, ha a tanú szállásköltség megtérítésére jogosult vagy lakóhelyéről (tartózkodási helyéről) a kihallgatás helyére való utazás és visszautazás, valamint a kihallgatás együttes időtartama egy napon belül a 6 órát meghaladja.

 

Az egy napra eső ellátási költség a nyugdíjminimum 3 százaléka.

 

15. Jár költségtérítés a munkából kiesett időre?

 

Azt a tanút, aki a kihallgatás miatt a munkából kiesett időre távolléti díjra nem jogosult, költségtérítésként a munkából kiesett időre - ideértve az utazással eltöltött időt is - óránként a nyugdíjminimum 1,5 százalékával megegyező összegű költségtérítés illeti meg.

 

A munkából kiesett időre járó költségtérítéshez a munkavégzésre irányuló jogviszonyról szóló okirat (munkaszerződés) bemutatása szükséges, továbbá a tanúnak nyilatkoznia kell arról, hogy a munkából kiesett időre távolléti díjat nem kap.

 

16. Jár költségtérítés a kiskorú vagy az állapotánál fogva önállóan megjelenni nem képes tanú kísérőjének?

 

Igen, a tanút megillető költségek őt is megilletik, azonban ha a tanú önálló megjelenésre képtelen állapotát illetően kétség merül fel, a tanú ezen állapotáról a bíróság felhívására orvosi igazolást köteles bemutatni. Kísérőként a költségtérítés igénybevételére csak egy személy jogosult.

 

17. Mikor kell a költségigényt bejelenteni és mikor kapja meg a tanú a költségtérítést?

 

A tanú költségigényét a tárgyaláson köteles bejelenteni és ott köteles igazolni a költségek felmerülését is, melynek megtörténtét követően a bíróság az igazolt költségeket megállapítja.

 

A polgári eljárásban a tanúk költségeit a bíróság felhívására a kihallgatását indítványozó félnek kell a Törvényszék Gazdasági Hivatalánál letétbe helyeznie, és a tanú kihallgatására rendszerint ennek visszaigazolását követően kerül sor. A bíróság a tanú kihallgatását követően megállapítja a tanú költségeit, és amikor e végzés jogerőre emelkedik, akkor keresi meg a Gazdasági Hivatalt a letét kiutalása érdekében. A tanút a Gazdasági Hivatal keresi meg a kiutalás feltételeinek tisztázása érdekében.

 

A büntetőeljárásban a tanú költségtérítéséről a bíróság a vallomástételt követően Utalványt állít ki (végzést hoz), melyet az FT Gazdasági Hivatal Pénztárában lehet az utalványozástól számított öt éven belül készpénzre váltani. Egyes kerületi bíróságokon házi pénztárban is történhet kifizetés, illetve a költségtérítés számlaszámra, lakcímre utalása is lehetséges.

 

18. Milyen pénznemben jár a költségtérítés? Lehet-e devizában (például Euro) igényelni?

 

A tanú költségtérítését a törvényes magyar fizetőeszközben kell teljesíteni. A külföldi pénznemben felmerülő költségek esetén az átváltásnál a költségek felmerülésének napján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett hivatalos devizaárfolyam alapján a feltüntetett középárfolyamot kell figyelembe venni.

 

19 Mikor nem lehet valaki tanú? Mikor lehet a vallomástételt megtagadni?

 

A Tanúnak mindenképpen megjelenési kötelezettsége van és a tárgyaláson fog a bíróságtól tájékoztatást kapni arról, hogy a vallomástételt milyen esetekben tagadhatja meg.

 

A vallomástétel objektíven akkor mellőzhető, ha a tanútól fizikai vagy szellemi fogyatkozására tekintettel a vallomástétel nem várható el, továbbá akkor, ha a tanúnak nincs olyan ismerete, amely az adott ügyben fontos tényre vonatkozik. Jogi értelemben pedig akkor, ha a vallomástételnek az adott eljárásban törvényi akadálya van, vagy ha a tanú jogszerűen él a tanúvallomás megtagadásának jogával.

 

A polgári eljárásban a tanú, ha a titoktartás alól felmentést nem kapott, nem hallgatható ki olyan kérdésről, amely minősített adatnak minősül. Ez objektív tanúzási akadály, de azokat a kérdéseket, amelyekre a tanú a felmentést kéri, a felmentésre irányuló megkeresésben meg kell jelölni. A polgári eljárásokban a tanúvallomást megtagadhatja többek között a felek bármelyikének a perrendtartásban megjelölt hozzátartozója; az, aki a tanúvallomás folytán magát vagy a perrendtartásban megjelölt hozzátartozóját bűncselekmény elkövetésével vádolná, az azzal kapcsolatos kérdésben; az ügyvéd, az orvos és más olyan személy, aki hivatásánál fogva titoktartásra köteles, ha a tanúvallomással titoktartási kötelességét sértené meg, kivéve ha az érdekelt e kötelesség alól felmentette; továbbá az üzleti titok megtartására köteles személy az olyan kérdésben, amely tekintetében a tanúvallomással titoktartási kötelességét sértené meg.

 

A büntetőeljárásban a vallomástételre fizikai vagy szellemi fogyatékosság miatt alkalmatlan személyek mellett az egyházi személyek, a védők és a hatósági tanúk nem hallgathatók ki tanúként, a törvényben meghatározott kérdések vonatkozásában akkor, ha a titoktartás alól nem kaptak mentességet. A vallomástétel megtagadására a terhelt hozzátartozója, az, aki magát vagy hozzátartozóját bűncselekmény elkövetésével vádolná, az, aki a foglalkozásánál vagy közmegbízatásánál fogva titoktartásra köteles és a médiatartalom-szolgáltató, valamint a vele munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy jogosult, a törvényben részletezett feltételek mellett.

 

20. Mikor és milyen kényszerintézkedések alkalmazhatók a tanúkkal szemben?

 

A tanút tárgyalásra idéző végzésen minden esetben fel vannak sorolva azok a következmények, melyekkel a bíróság akkor sújthatja a tanút, ha szabályszerű idézés ellenére a tárgyaláson nem jelenik meg, vagy onnan engedély nélkül távozik.

 

A polgári eljárásban a bíróság azt a tanút, aki szabályszerű idézés ellenére nem jelenik meg, és elmaradását alapos okkal előzetesen ki nem mentette, vagy engedély nélkül eltávozik, továbbá, aki a vallomástételt az ok előadása nélkül vagy a bíróság jogerős határozata ellenére, a következményekre történt figyelmeztetés után megtagadj a,az okozott költségek megtérítésére kötelezi, s egyben pénzbírsággal sújtja. A kiszabható pénzbírság legmagasabb összege 500.000,- forint, a kiskorú tanúval szemben 300.000,- forint azzal, hogy az nem haladhatja meg a pertárgy értékét. A kiszabott pénzbírságot szabadságvesztésre átváltoztatni nem lehet. A bíróság egyúttal elrendelheti a meg nem jelent (eltávozott) tanú elővezetését is. A tanú elővezetését el kell rendelni, ha a tanú szabályszerű idézés ellenére ismételten nem jelent meg, és elmaradását alapos okkal előzetesen ki nem mentette vagy engedély nélkül eltávozott. A tizennegyedik életévét be nem töltött kiskorúval szemben kényszerítő eszközök nem alkalmazhatók. Ha a tanúként idézett tizennegyedik életévét be nem töltött kiskorú szabályszerű idézés ellenére nem jelenik meg a tárgyaláson, vagy onnan engedély nélkül eltávozik, és törvényes képviselője ebben való vétlenségét nem igazolja, a törvényes képviselő pénzbírsággal sújtható és az okozott költség megtérítésére kötelezhető. Ha a tanú az elmaradását (eltávozását), a hátrányos intézkedések alkalmazása után alapos okkal kimenti, a vele szemben tett intézkedéseket hatályon kívül kell helyezni. A bíróság az egyes intézkedését akkor is hatályon kívül helyezheti, ha a megtagadást követően a tanú vallomást tesz.

 

A büntetőeljárásban ha a tanú szabályszerű idézés ellenére nem jelenik meg, és ezt előzetesen, mihelyt az akadály a tudomására jut haladéktalanul, vagy ha ez már nem lehetséges, az akadály megszűnése után nyomban, alapos okkal nem igazolja, illetőleg az eljárási cselekményről engedély nélkül távozik, a tanú elővezetése rendelhető el, vagy rendbírsággal sújtható. Ha a tanú önhibájából olyan állapotban jelenik meg, hogy nem hallgatható ki, a következő kihallgatása érdekében a tanú rendbírsággal sújtható vagy elővezetése rendelhető el. Az okozott költség megtérítésére a tanút kötelezni kell. Ha a tárgyaláson a szabályszerűen idézett kiskorú nem jelenik meg. és gondozója nem igazolja, hogy a kiskorú meg nem jelenésében vétlen, a gondozó rendbírsággal sújtható, és a meg nem jelenéssel okozott költség megtérítésére kötelezhető. A bíróság által kiszabható rendbírság 1.000,- forinttól 200.000,- forintig, különösen súlyos vagy ismételt esetben 500.000,- forintig terjedhet. Az elővezetés költsége rendőrségi szolgálati gépkocsi használata esetén legalább 9.250,- forint, amely az elővezetés időtartama és távolsága alapján tovább növekedhet. Ha a tanú külföldről történő idézés ellenére marad igazolatlanul távol, az előzőek (elővezetés) szerinti jogkövetkezmények vele szemben nem alkalmazhatók. A tanúval szemben testi kényszer is alkalmazható, amennyiben megalapozottan feltehető, hogy az eljárási cselekmény biztosítása vagy a bizonyítási cselekmény foganatosítása céljából szükséges.

 

21. Kiskorút lehet tanúként kihallgatni?

 

A polgári eljárásban korlátozás nélkül igen. A kihallgatást általában a bíróság a tárgyaláson foganatosítja, de indokolt esetben szakértő igénybevételére is sor szokott kerülni.

 

A büntetőeljárásban a 14. életévét meg nem haladott személyt csak akkor lehet tanúként kihallgatni, ha a vallomásától várható bizonyíték mással nem pótolható. A kihallgatása esetén a hamis tanúzás következményeire való figyelmeztetést mellőzni kell. A 18. életévét meg nem haladott tanú kihallgatásán a tanú törvényes képviselője jelen lehet. A 14. életévét be nem töltött személyt akkor lehet szembesíteni, ha a szembesítés a kiskorúban nem kelt félelmet.