A bírósági épületben tartózkodás rendje

2020.El.II.B.16/4.

Elnöki intézkedés a bírósági épületekben tartózkodás szabályairól a veszélyhelyzet megszűnésével a veszélyhelyzet/egészségügyi készenlét idejére az Országos Bírósági Hivatal Veszélyhelyzeti Kabinet XVIII., XIX. és XX. számú javaslatai alapján

1. Az elnöki intézkedés célja és hatálya

1.1. Az elnöki intézkedés célja:

a bíróságon folyó munka zavartalanságának és a bírósági épület rendjének biztosítása;

a bírósági épületbe történő be- és kilépés, az ott tartózkodás szabályainak meghatározása egészségügyi készenlét idejére;

az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó humánjárvány következményeinek elhárítása;

a bírák, igazságügyi alkalmazottak és a bírósági eljárásokban résztvevők egészségének megóvása;

a járványügyi intézkedések maradéktalan betartásának biztosítása.

1.2. Az elnöki intézkedés

területi hatálya a Fővárosi Törvényszék és az illetékességi területén működő bíróságok (a továbbiakban: kerületi bíróságok) által használt minden épületre;

személyi hatálya a Fővárosi Törvényszék és a kerületi bíróságok dolgozóira, valamint az épületekbe belépő más személyekre;

időbeli hatálya az egészségügyi készenlét idejére

terjed ki.

1.3. A Fővárosi Törvényszék és az illetékességi területén működő bíróságok épületeibe történő be- és kiléptetés rendjéről szóló 5. számú szabályzatot a jelen elnöki intézkedésben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

2. A belépés és a benntartózkodás általános szabályai

2.1. A Fővárosi Törvényszék és a kerületi bíróságok épületeibe belépni kizárólag szájat és orrot eltakaró maszk, sál, kendő, vagy egyéb hasonló eszköz (a továbbiakban: szájat és orrot eltakaró eszköz) viselésével, valamint a kihelyezett kézfertőtlenítő használatát követően lehetséges.

2.1.2. A közös használatú épületrészek és közös használatú helyiségek használata során mindenki köteles védőeszközöket (szájat és orrot eltakaró eszközt, kihelyezett és/vagy rendelkezésre bocsájtott kézfertőtlenítőt) használni, lehetőség szerint tartani kell a személyek közötti legalább 2 méteres távolságot, továbbá az egy helyiségben tartózkodásnak a lehető legrövidebb ideig kell tartania és a higiéniás szabályok betartására különös figyelmet kell fordítani. Egyedüli irodai elhelyezés és munkavégzés esetén a Fővárosi Törvényszék és a kerületi bíróságok dolgozói az irodai munkavégzésük során nem kötelesek a szájat és orrot eltakaró eszköz viselésére.

2.1.3. A mellékhelyiségekben elhelyezett kézszárító gépek használata tilos.

2.1.4. Az új koronavírus járvány terjedésének megelőzése érdekében a Fővárosi Törvényszék és a kerületi bíróságok minden dolgozója és ügyfele köteles betartani és lehetőségeihez mérten betartatni a védőeszközök viselésére vonatkozó és a higiéniai óvintézkedéseket.

2.2. A Fővárosi Törvényszék és a kerületi bíróságok épületeibe olyan személy nem léphet be, akire vagy a vele együtt élő személyre vonatkozóan hatósági karantént rendeltek el, valamint a megelőző 14 napban találkozott-e fertőzött vagy vele érintkező személlyel.

2.2.1. A Fővárosi Törvényszék és a kerületi bíróságok épületeibe nem léphetnek be a bírák és az igazságügyi alkalmazottak hozzátartozói.

2.3. A Fővárosi Törvényszék és a kerületi bíróságok épületeibe ügyfelek csak indokolt esetben, eljárási cselekményen való részvétel vagy kezelő és tájékoztató irodai ügyintézés céljából, korlátozott számban léphetnek be, az épületekben kizárólag az eljárási cselekmény, illetve az ügyintézés ideje alatt tartózkodhatnak.

2.3.1.  A 2.3. pont alkalmazása során a Fővárosi Törvényszék és a kerületi bíróságok épületeibe való belépésük indokolt és ügyfélnek minősül a nyilvános eljárási cselekményre (tárgyalásra, nyilvános ülésre) érkező hallgatóság. Az ilyen beléptethető ügyfelek számának meghatározása – a jelen elnöki intézkedésben előírtak figyelembevételével – az eljáró tanács elnökének joga és kötelessége, aki a beléptethető ügyfelek számáról előzetesen tájékoztatja az épületbe történő beléptetést végző alkalmazottakat.

2.3.2. A kezelő és tájékoztató irodák fogadóképességét a jelen elnöki intézkedésben meghatározottak figyelembevételével a Fővárosi Törvényszék és a kerületi bíróságok elnöke határozza meg. Az irodák fogadókészségéről az irodák vezetői folyamatosan tájékoztatják az épületbe történő beléptetést végző alkalmazottakat az épületben tartózkodó ügyfelek számának korlátozása céljából.

2.3.3. A szolgálati viszonyban nem álló, de a Fővárosi Törvényszék és a kerületi bíróságok érdekkörébe tartozó feladatot, karbantartást végző személyek kizárólag a feladat ellátásához szükséges ideig, a megfelelő védőfelszerelés viselése esetén a jelen elnöki intézkedésben foglaltak betartásával tartózkodhatnak a Fővárosi Törvényszék és a kerületi bíróságok épületeiben.

3. A Fővárosi Törvényszék és a kerületi bíróságok dolgozóira vonatkozó szabályok

3.1. Ha a Fővárosi Törvényszék és a kerületi bíróság dolgozója igazoltan COVID-19 (új korona-) vírusfertőzésen esett át, a bírósági épületbe kizárólag a gyógyulását igazoló orvosi dokumentáció bemutatásával léphet be.

3.1.1. A Fővárosi Törvényszék és a kerületi bíróságok épületeibe a kapcsolat megszakítását (megszűnését) követő 14 napig nem léphet be az a munkavállaló, aki szoros kapcsolatban állt valószínűsítetten vagy megerősítetten COVID-19 vírussal fertőzött személlyel. E tekintetben szoros kapcsolatban álló személynek minősül különösen az, aki a valószínűsített vagy a megerősített COVID-19 fertőzöttel

egy háztartásban él;

személyes kapcsolatba került (2 méteren belüli távolság és 15 percnél hosszabb idő);

zárt légtérben tartózkodott (2 méteren belüli távolság és 15 percnél hosszabb idő. Pl. munkahelyen egymás közelében, iskolában egy osztályteremben, kórházi beteglátogatás során);

közvetlen fizikai kapcsolatba került (pl. kézfogás útján);

fertőzött beteg váladékával érintkezett védőeszköz alkalmazása nélkül (pl. ráköhögtek vagy szabad kézzel ért használt papírzsebkendőhöz);

a repülőúton bármilyen irányban 2 ülésnyi távolságban ült,

egy repülőúton utazott, és a tünetek súlyossága vagy a COVID-19 beteg mozgása indokolja, hogy a repülőgép nagyobb területére vagy akár egészére kiterjeszthető a kontaktuskutatás.

3.1.2. A 3.1.1. pontban foglaltak fennállását a Fővárosi Törvényszék és a kerületi bíróságok dolgozói kötelesek haladéktalanul telefonon bejelenteni a közvetlen igazgatási vezető útján a Fővárosi Törvényszék, illetve a kerületi bíróság elnökének.

3.2. A bírói testületek és a szervezeti egységek személyes jelenlétet igénylő értekezletet, ülést, rendezvényt csak kivételes esetben tarthatnak, a járvány megelőzésére szolgáló óvintézkedések fokozott betartása mellett. Az ilyen értekezletet, ülést, rendezvényt a Fővárosi Törvényszék és a kerületi bíróság elnökének előzetesen be kell jelenteni, aki azok megtartásával kapcsolatban egyedi óvintézkedéseket határozhat meg.

3.2.1. A 3.2. pont előírásától eltérően az Országos Bírósági Hivatal elnöke által meghatározott protokoll alkalmazásával összbírói értekezletet lehet tartani.

3.3. A papír alapú jelenléti ív használata tilos.

4. A kezelő és a tájékoztató irodák, valamint a pénztár ügyfélfogadására vonatkozó különös szabályok

4.1. A jelen elnöki intézkedésben meghatározottak szerint a kezelő és a tájékoztató irodákban a személyes ügyfélfogadás korlátozott, az irodák személyes jelenlétet igénylő szolgáltatásai ügyfelek részére csak korlátozott mértékben vehetők igénybe.

4.2. A kezelő és a tájékoztató irodákba ügyfeleknek belépni és bent tartózkodni kizárólag szájat és orrot eltakaró eszköz viselésével, valamint a kihelyezett kézfertőtlenítő használatát követően lehetséges. Az ügyintézés során kesztyű viselése javasolt.

4.2.1. A kezelő és a tájékoztató irodák alkalmazottai az ügyfelekkel való foglalkozás teljes ideje alatt kötelesek szájat és orrot eltakaró eszközt és kesztyűt viselni.

4.2.3. A kezelő és a tájékoztató irodák ügyfélfogadás céljára kijelölt helyiségeiben egynél több ügyfél egyszerre csak abban az esetben tartózkodhat, ha az ügyfelek között biztosítani lehet a 2 méter távolságot. Az ügyfélfogadás céljára kijelölt helyiségekben ügyfelek kizárólag iratbetekintés, felvilágosításkérés és iratbeadás céljából tartózkodhatnak legfeljebb 30 perc időtartamban.

4.2.4. Ügyfélfogadási időben a kezelő és a tájékoztató irodák ügyfélfogadás céljára kijelölt helyiségeiben naponta fertőtlenítő takarítást kell végezni, amelynek ki kell terjednie az ügyfelek által iratbetekintésre használt számítógépre is. A fertőtlenítő takarítás megszervezése a Gazdasági Hivatal feladata.

4.3. A kezelő és a tájékoztató irodákban az iratbetekintést lehetőség szerint elektronikus úton, számítógép segítségével kell biztosítani.

5. Az eljárási cselekmények végrehajtására vonatkozó különös szabályok

5.1. A bírósági eljárás során a járvány megelőzésére irányadó jogszabályi előírásokat alkalmazni kell.

5.2. A bíróságnak a veszélyhelyzet/egészségügyi készenlét időtartama alatt a Magyarország Alaptörvénye 25. cikk (l) és (2) bekezdésében meghatározott feladatait kizárólag a zárlati kötelezettség alá tartozó fertőző betegség behurcolásának vagy terjedésének megakadályozása végett elrendelt járványügyi elkülönítési, megfigyelési, zárlati és ellenőrzési szabályok maradéktalan és kivételt nem tűrő betartásával kell ellátnia.

5.3. Az eljárási cselekményre érkező személyek a Fővárosi Törvényszék és a kerületi bíróságok épületébe az eljárási cselekmény kezdő időpontja előtt legfeljebb 10 perccel léphetnek be, a tárgyalótermet a legrövidebb úton kell megközelíteniük, ülőhelyeiket a tárgyalóteremben behívásukat követően azonnal el kell foglalniuk.

5.3.1. Az eljárási cselekmény előtt és közben a tárgyalótermek előterében, valamint a folyosókon várakozni csak a szükséges időtartamban lehet, a várakozás során pedig biztosítani kell a személyek közötti 2 méteres távolság megtartását.

5.3.2. Az eljárási cselekmény befejezését követően az ügyfelek kötelesek a Fővárosi Törvényszék és a kerületi bíróságok épületét azonnal elhagyni.

5.4. Tárgyalótermi protokoll:

A tárgyalóterembe a kihelyezett kézfertőtlenítő használatát követően lehet belépni.

Szájat és orrot eltakaró eszköz viselése az eljárási cselekmény teljes időtartama alatt minden résztvevő számára kötelező. A tanács elnöke – szükség esetén – a szájat és orrot eltakaró eszköz levételét rendelheti el a személyazonosság megállapítása céljából, ennek időtartamára.

A tárgyalóteremben a jelenlévőknek egymástól 2 méter távolságban kell lenniük. Ennek figyelembevételével az eljáró tanács elnöke az eljárási cselekmény megkezdését megelőzően szükség esetén meghatározza, hogy a tárgyalóteremben egyszerre hány fő (hallgatóság) tartózkodhat.

Az eljárási cselekmény megkezdés előtt hivatalból kell vizsgálni, hogy a járványügyi szabályokra (elkülönítés, zárlat, megfigyelés, ellenőrzés) figyelemmel a tárgyalás megtartható-e.

Amennyiben felmerül annak valószínűsége, hogy a tárgyalóteremben fertőzött személy tartózkodik:

-az eljárási cselekményt meg kell szakítani;

-az érintett személyt a bíróság elkülönített helyiségébe kell irányítani azzal, hogy ott várakozzon;

-az illetékes egészségügyi hatóságot értesíteni kell;

-a tárgyalóteremben tartózkodó személyek adatait és elérhetőségeit – amennyiben addig még nem került rá sor – az eljárási cselekményről készült jegyzőkönyvben rögzíteni kell, majd a Törvényszék/Kerületi Bíróság elnökén keresztül az illetékes hatósághoz el kell juttatni.

5.4.1. A tanács elnöke a járványügyi szabályokra tekintettel a tárgyalás lefolytatására vonatkozóan egyedi szabályokat is megállapíthat.

5.4.2. Minden eljárási cselekmény befejezését követően a tárgyalóteremben fertőtlenítő takarítást kell végrehajtani, melynek megszervezése a Gazdasági Hivatal feladata.

5.4.3. Az elektronikus hírközlő hálózat vagy más elektronikus kép és hang továbbítására alkalmas eszköz útján tartandó eljárási cselekmények lebonyolításánál is biztosítani kell azt, hogy a bírósági épületben tartózkodó személyek egymástól legalább két méter távolságra legyenek.

6. Papíralapú iratok kezelése

6.1. Valamennyi, a bírói és igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonnyal, valamint az igazgatási intézkedésekkel és döntésekkel kapcsolatosan keletkezett kiadmány kizárólag elektronikus úton kézbesíthető.

6.2. A Törvényszék/Kerületi Bíróság részére postán, kézbesítő, futár útján vagy ügyfél által személyesen kézbesített iratok átvételének szabályai:

Az iratok átvétele során a küldemény átvevőjének, illetve az épület bejárata előtt rögzített gyűjtőládában elhelyezett iratok kivétele során a gyűjtőláda ürítőjének szájat és orrot eltakaró eszközt és kesztyűt kell viselnie.

Az átvételt követően meg kell állapítani, hogy az irat halaszthatatlan ügyintézést igényel-e. Ha nem, akkor az iratkarantén szabályai szerint kell eljárni.

Az iratkarantén szabályai alá tartozó valamennyi átvett iratot – a boríték felbontása nélkül – az iratok tárolására alkalmas tárolóba (papírdobozba vagy papírzsákba) kell elhelyezni, amelyen az iratok érkezési dátumát fel kell tüntetni és le kell zárni.

A lezárt tárolót egy nap eltelte után lehet felbontani és az iratokat ekkor kell az iratkezelést végző irodához eljuttatni.

Az irathoz hivatalos feljegyzést kell csatolni, amely tartalmazza a tárolón rögzített érkezési dátumot és az irat azonosításához szükséges adatokat.

Az iratok c)-e) pontok szerinti iratkaranténba helyezésétől el lehet tekinteni, ha az iratokat (a borítékból történő kivétel után) a helyiségben egymástól megfelelő távolságban elhelyezik, majd a helyiséget egyedi fertőtlenítő eszközzel annak használati utasításában írt módszerrel - szigorú munkavédelmi előírások mellett - megfelelően fertőtlenítik.

6.2.2. Az iratkaranténba nem helyezhető iratok kezelésének szabályai:

A halaszthatatlan ügyintézés alá tartozó – iratkaranténba nem helyezhető – iratokat is kizárólag szájat és orrot eltakaró eszköz és kesztyű viselésével, a higiéniai előírások betartásával lehet kezelni.

Az iratkaranténba nem helyezhető iratok meghatározása az illetékes iroda vezetőjének vagy az általa meghatalmazott személynek a kötelessége.

Az iratkaranténba nem helyezhető iratokat egy erre kijelölt és más célra nem használt helyiségben egy kizárólag erre a célra biztosított lapolvasóval – szájat és orrot eltakaró eszköz és kesztyű viselése mellett – az iroda vezetője vagy az általa meghatalmazott személy digitalizálja.

A digitalizált iraton vagy annak kinyomtatott példányán kell elvégezni az iratkezelési feladatokat. Papíralapú munkavégzés esetén kizárólag a digitalizált irat kinyomtatott példányát lehet használni.

A digitalizálást követően az iratot az (1) bekezdés szerint kell elhelyezni és tárolni.

A digitalizálás során folyamatosan gondoskodni kell a digitalizálásához használt eszközök megfelelő fertőtlenítéséről.

6.2.3. Az (1) és a (2) bekezdés alkalmazása során irodának minősül a Gazdasági Hivatal is, valamint iroda vezetőjének kell tekinteni a Gazdasági Hivatal vezetőjét is.

6.3. A bíróságon kívüli munkavégzés során lehetőleg mellőzni kell a papíralapú iratok mozgatását.

6.3.1 A kizárólag papíralapon rendelkezésre álló iratokat elsősorban fénymásolás vagy szkennelés útján készített másolati vagy digitalizált formában kell a bíróságon kívüli munkavégzéshez rendelkezésre bocsájtani.

6.3.2. A bíróságon kívüli munkavégzés során az iratok visszaszállításakor valamennyi visszahozott irat úgy minősül, mintha az közvetlen kézbesítéssel érkezett volna. Ebből következően a bíró vagy az igazságügyi alkalmazott által az otthoni munkavégzés céljából használt, majd visszaszállított iratokra megfelelően alkalmazni kell az iratkaranténra vonatkozó előírásokat.

6.4. A saját kezű aláírást igénylő dokumentumok esetében – az illetékes szervezeti egység vezetőjének döntése alapján, a dokumentum jellegétől függően – az alábbi szabályok egyike alkalmazandó:

A saját kezű aláírástól el lehet tekinteni.

A dokumentum kezelője a dokumentumra rávezeti, hogy a dokumentum a saját kezű aláírásra jogosult/köteles személy aláírásával ellátottnak tekintendő. Ebben az esetben a dokumentum kezelője felel a feljegyzés valóságtartalmáért.

A saját kezű aláírásra jogosult/köteles személy hivatali e-mail fiókjából hivatalos üzenetet küld a dokumentum kezelőjének arról, hogy a szóban forgó dokumentumot saját kezű aláírásával ellátottnak tekinti. Ebben az esetben az e-mailt ki kell nyomtatni és a dokumentumhoz kell csatolni.

Amennyiben a saját kezű aláírás megléte elengedhetetlen, úgy az aláírást és az aláírás körülményeit is úgy kell kialakítani, hogy azok megfeleljenek a papíralapú iratok kezelésére vonatkozó, egészségügyi készenlét időszakában érvényes előírásoknak

7. Záró rendelkezések

6.1. Az elnöki intézkedést a Fővárosi Törvényszék és a kerületi bíróságok internetes és intranetes honlapján is közzé kell tenni, valamint elektronikus úton a Fővárosi Törvényszék és a kerületi bíróságok minden dolgozójának meg kell küldeni.

6.1.2. Ez az elnöki intézkedés 2020. június 2. napján lép hatályba, egyidejűleg a 2020.El.II.B.9/208. számú elnöki intézkedés az otthondolgozási rendelkezések kivételével hatályát veszti.

Budapest, 2020. május 29.

dr. Tatár-Kis Péter s.k.

 

1. sz. melléklet

F E L H Í V Á S

A Fővárosi Törvényszék/… Kerületi Bíróság épületeibe olyan személy nem léphet be, akire vagy a vele együtt élő személyre vonatkozóan hatósági karantént rendeltek el.

A Fővárosi Törvényszék és a kerületi bíróságok épületeibe a kapcsolat megszakítását (megszűnését) követő 14 napig olyan személy nem léphet be, aki szoros kapcsolatban állt valószínűsítetten vagy megerősítetten koronavírussal (COVID-19 vírussal) fertőzött személlyel. E tekintetben szoros kapcsolatban álló személynek minősül különösen az, aki a valószínűsített vagy a megerősített COVID-19 fertőzöttel

egy háztartásban él;

személyes kapcsolatba került (2 méteren belüli távolság és 15 percnél hosszabb idő);

zárt légtérben tartózkodott (2 méteren belüli távolság és 15 percnél hosszabb idő. Pl. munkahelyen egymás közelében, iskolában egy osztályteremben, kórházi beteglátogatás során);

közvetlen fizikai kapcsolatba került (pl. kézfogás útján);

fertőzött beteg váladékával érintkezett védőeszköz alkalmazása nélkül (pl. ráköhögtek vagy szabad kézzel ért használt papírzsebkendőhöz);

a repülőúton bármilyen irányban 2 ülésnyi távolságban ült,

egy repülőúton utazott, és a tünetek súlyossága vagy a COVID-19 beteg mozgása indokolja, hogy a repülőgép nagyobb területére vagy akár egészére kiterjeszthető a kontaktuskutatás.

Felhívom a figyelmet, hogy aki a fenti előírások figyelmen kívül hagyásával belép a ... Ítélőtábla/Törvényszék/Járásbíróság épületébe, úgy azzal a személlyel szemben a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 239. §-a alapján fertőző betegség elleni védekezés elmulasztása szabálysértése, vagy a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 361. § alapján járványügyi szabályszegés vétsége miatt a ... Ítélőtábla/Törvényszék/Járásbíróság eljárást kezdeményez, továbbá a szabálysértő magatartással okozott esetleges károkért a polgári jog szabályai szerint kártérítési felelősséggel tartozik.

Koronavírus fertőzöttséggel kapcsolatos valótlan bejelentés esetén a Fővárosi Törvényszék és a kerületi bíróságok a bejelentővel szemben – a bejelentés tartalmától függően – feljelentést tesz a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 175. §-a alapján valótlan bejelentés szabálysértése miatt, vagy a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 337. § alapján rémhírterjesztés bűntette, vagy a 338. § alapján közveszéllyel fenyegetés bűntette miatt.

Kérem fentiek szíves tudomásul vételét!

a Fővárosi Törvényszék/

…..Kerületi Bíróság elnöke

                            

 

2. sz. melléklet

Ü G Y F É L T Á J É K O Z T A T Ó

Tisztelt Ügyfél!

A koronavírus-járvány elleni védekezés új szakaszában a Fővárosi Törvényszék/….Kerületi Bíróság épületébe ügyfélnek belépni csak indokolt esetben, eljárási cselekményen való részvétel vagy kezelő és tájékoztató irodai ügyintézés céljából lehet, amelyet követően köteles az épületet azonnal elhagyni.

Az épületbe kizárólag az alábbi óvintézkedések megtartása mellett lehet belépni, valamint bent tartózkodni:

szóban nyilatkoznia kell, hogy Önre vagy Önnel együtt élő személyre vonatkozóan hatósági karantént elrendeltek-e; valamint arról, hogy a megelőző 14 napban találkozott-e fertőzött vagy vele érintkező személlyel;

saját tulajdonú, a szájat és az orrot eltakaró eszköz (maszk, sál, kendő), valamint a kihelyezett kézfertőtlenítő szer használata kötelező;

személyek között a 2 méteres védőtávolság betartása kötelező az épületben tartózkodás teljes időtartama alatt;

a tárgyalótermek előterében, valamint a folyosókon várakozni csak a feltétlenül szükséges időtartamban lehet.

Vegye figyelembe, hogy

a tárgyalótermek, valamint a kezelő és tájékoztató irodák fogadóképessége korlátozva van;

a kezelő és a tájékoztató irodák személyes jelenlétet igénylő szolgáltatásai csak korlátozott mértékben vehetők igénybe;

az irodai ügyfélfogadás céljára kijelölt helyiségekben ügyfél kizárólag iratbetekintés, felvilágosításkérés és iratbeadás céljából tartózkodhat.

Felhívom a figyelmét, hogy

lehetősége van tájékoztatást kérni távközlési eszközön, illetve elektronikus rendszeren keresztül is;

iratok beadása postai úton, valamint az épület előtt elhelyezett gyűjtőládákban való elhelyezéssel is történhet;

ha Ön vagy az Ön közvetlen környezetében bárki koronavírussal fertőzött, vagy felmerült annak a lehetősége, hogy megfertőződhetett, akkor a bíróság idézésére se jelenjen meg, hanem – az idézésen feltüntetett ügyszámra hivatkozással – a távolmaradását kimentő igazolási kérelmet terjesszen elő, előadva, hogy mi volt a megjelenésének az akadálya.

Kérem a megértését és köszönöm az együttműködését!

a Fővárosi

Törvényszék/….Kerületi Bíróság elnöke

 

 

2020.El.II.B.9/209.

Elnöki intézkedés az új koronavírus (COVID-19) megbetegedések okán kialakult járványügyi helyzet miatt

(kivonata)

6. Az épületekbe történő belépés és az épületekben tartózkodás, valamint az ügyfélfogadás rendje a 40/2020. (III. 1) Korm. rendelettel kihirdetett veszélyhelyzet idejére

6.1. A Fővárosi Törvényszék és területén működő bíróságok épületeibe történő be- és kiléptetés rendjéről szóló 5. számú szabályzat rendelkezéseitől eltérően:

a) A bíróság épületében ügyfél a veszélyhelyzet idején a bíróságok működéséről és a bírósági épületek használati rendjéről szóló 47.SZ/2020. (IV. 1.) OBHE határozat 4. pontjában meghatározott követelmény teljesülése esetén, kizárólag az eljárási cselekmény foganatosításának ideje alatt és csak a kijelölt közlekedési utakat és helyiségeket használva tartózkodhat.

b) A bíróság érdekkörébe tartozó feladatot ellátó személy kizárólag a feladat ellátásához szükséges ideig, a megfelelő védőfelszerelés használata esetén tartózkodhat a bíróság épületében.

 

 

2011. évi CLXI. törvény - a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról

53. A bírósági épületekben tartózkodás alapvető szabályai, az épületek rendjéért felelős személyek

167. § (1) A bírósági épületnek a közönség és ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségeibe és a tárgyalóterembe a bírósági ügyintézés és a nyilvános tárgyaláson történő részvétel céljából - e törvényben foglalt korlátozással - bárki beléphet. Tárgyszó

(2) A bíróság épületében tartózkodók kötelesek olyan magatartást tanúsítani, amely tiszteletben tartja az igazságszolgáltatás méltóságát, nem zavarja meg a bíróság működését és megfelel az épület használatának rendjére vonatkozó előírásoknak.

168. § A bírósági épület rendjének biztosítása a bíróság elnökének feladata. A bíróság elnöke - a közigazgatási és munkaügyi bíróság, továbbá a járásbíróság esetében a törvényszék elnöke - e körben megállapítja a bírósági épület használatának rendjét, meghatározza a közönség és az ügyfélforgalom számára nyitva álló épületrészeket, valamint megalkotja és a központi honlapon, továbbá ha a bíróság saját honlappal rendelkezik, a bíróság honlapján is közzéteszi az ezekről szóló, az OBH elnöke által meghatározott követelményeknek megfelelő szabályzatot.

169. § *  A bíróság épületébe, kivéve, ha eljárási cselekmény lefolytatásához az szükséges, lőfegyverrel, lőszerrel, robbanóanyaggal, robbantószerrel, illetve a közbiztonságra különösen veszélyes vagy rendbontásra alkalmas eszközzel - a rendőrség, a büntetés-végrehajtási testület vagy más, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti rendvédelmi feladatokat ellátó szerv hivatásos állományú, valamint a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú, szolgálati feladatot ellátó tagjain kívül - senki nem léphet be. Ennek ellenőrzésére a bíróság elnöke, valamint az általa az épület rendjének biztosításával megbízott szervezet vagy személy (a továbbiakban együtt: rendfenntartást végző személy) jogosult.

54. Az épület rendjéért felelős személyek feladatai

170. § (1) A rendfenntartást végző személy köteles elősegíteni, hogy az eljárásban részt vevő személyek, a hallgatóság és a sajtó - a rájuk vonatkozó jogszabályban előírtak szerint - gyakorolhassák jogaikat és teljesíthessék kötelezettségeiket. Ennek érdekében a rendfenntartást végző személy a következő intézkedéseket teheti:

a) azt a személyt, aki a 167. § (2) bekezdésében foglalt kötelezettségét megszegi, továbbá a bíróság épületében a tárgyalótermen kívül az általa tanúsított magatartással a tárgyaló bíróság munkáját, így különösen a tárgyalás szabályszerű menetét zavarja, a magatartás abbahagyására hívhatja fel, ha pedig ez nem vezet eredményre - a bíróság által idézett személy kivételével - a bíróság épületéből való távozásra szólíthatja fel,

b) a 169. §-ban foglaltakat megszegő személynek a bíróság épületébe történő belépését megtilthatja, vagy őt az épületből való távozásra szólíthatja fel,

c) az önkéntes teljesítés elmaradása esetén gondoskodik a tanács elnöke, egyesbíró eljárása esetén az eljáró bíró (a továbbiakban e fejezetben együtt: tanács elnöke) által a tárgyalóteremből kiutasított személy kivezetéséről, valamint arról, hogy az adott tárgyalási napról kiutasított személy a tárgyalóterembe ne térhessen vissza,

d) az önkéntes teljesítés elmaradása esetén gondoskodik a tanács elnökének a nyilvánosság kizárásáról rendelkező határozata végrehajtásáról,

e) a bíróság épületébe belépő vagy onnan kilépő személyt csomagja tartalmának bemutatására felhívhatja; ha ennek az érintett nem tesz eleget, az épületbe történő belépését megtilthatja vagy az épületből való távozásra felszólíthatja.

(2) Ha a rendfenntartást végző személy intézkedésének az érintett önként nem tesz eleget, a rendfenntartást végző személy az intézkedésre jogosult hatósághoz fordulhat.

 

A FŐVÁROSI TÖRVÉNYSZÉK

                   ELNÖKE

       2015.El.I.D.18/64.

A FŐVÁROSI TÖRVÉNYSZÉK

5. számú

SZABÁLYZATA

a Fővárosi Törvényszék és a területén működő bíróságok épületeibe történő be- és kilépés, az épületekben tartózkodás rendjéről, valamint a bírósági épületek rendje fenntartásának követelményeiről

A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (a továbbiakban: Bszi.) 168. §-ában foglalt felhatalmazás alapján, az Országos Bírósági Hivatal elnökének a bírósági épületekben tartózkodás szabályairól, a bírósági épületek rendje fenntartásának követelményeiről szóló szabályzatról rendelkező 7/2012. (IV.25.) OBH utasításában foglaltak figyelembevételével a Fővárosi Törvényszék és a területén működő bíróságok épületeibe történő be- és kilépést, az épületekben tartózkodás rendjét, valamint a bírósági épületek rendje fenntartásának követelményeit az alábbiak szerint szabályozom:

  1. Általános rendelkezések

1. §

(1) A szabályzat hatálya kiterjed a Fővárosi Törvényszék és a területén működő bíróságok épületeire (a továbbiakban: bírósági épületek), az ott dolgozókra, az oda belépő ügyfelekre, valamint más személyekre.

(2) A szabályzat célja, hogy a személyi- és vagyonbiztonság érdekében üzembe helyezett biztonsági beléptető rendszer működtetésével a bíróságon folyó munka zavartalanságának érdekében biztosítsa a bírósági épületek rendjét, meghatározza a bírósági épületekbe történő be- és kilépés, benntartózkodás szabályait, a közönség és az ügyfélforgalom számára nyitva álló épületrészeket, a rendfenntartással kapcsolatos általános és rendkívüli biztonsági intézkedések végrehajtására jogosultakat, valamint jogköreiket.

(3) A bírósági épületnek a közönség és az ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségeibe és a tárgyalóterembe a bírósági ügyintézés és a nyilvános tárgyaláson történő részvétel céljából – e szabályzatban foglalt korlátozásokkal – bárki beléphet, és ott tartózkodhat.

(4) A bíróság épületében tartózkodók kötelesek olyan magatartást tanúsítani, amely tiszteletben tartja az igazságszolgáltatás méltóságát, nem zavarja meg a bíróság működését és megfelel az épület használatának rendjére vonatkozó előírásoknak. (Bszi. 167.§ (2) bekezdés)

  1. A bírósági épületekbe való be- és kilépés rendje

2. §

(1) A bírósági épületekbe való belépés feltételei:

a) A bírósági épületekbe

aa) a bírák és az igazságügyi alkalmazottak – bírói vagy igazságügyi alkalmazotti –,

ab) az Országos Bírósági Hivatal munkatársai – bírói vagy igazságügyi alkalmazotti –,

ac) az ügyészek és az ügyészségi dolgozók – ügyészi vagy ügyészségi dolgozói –,

ad) a bírósági végrehajtók, helyettes bírósági végrehajtók vagy bírósági végrehajtó jelöltek

igazolványuk (a továbbiakban együtt: szolgálati igazolvány) felmutatása után, munkanapokon – ideértve az ítélkezési szünetre, illetve tárgyalás nélküli időszakra eső munkanapokat is – 06.30 órától 17.45 óráig, biztonságtechnikai ellenőrzés mellőzésével, személyi ellenőrzést követően léphetnek be.

b) Az eltérő munkarendben dolgozók a Biztonsági Szolgálat részére, ahol rendész vagy gondnok (a továbbiakban együttesen: rendfenntartást végző személy) látja az őrzési és biztonsági feladatokat, a részére előzetesen jelzett névsor alapján, munkarendjük szerint jogosultak a bírósági épületekbe történő belépésre.

c) A Fővárosi Törvényszék Gazdasági Kollégiumának kollégiumvezetője, a Fővárosi Törvényszéki Közigazgatási és Munkaügyi Regionális Kollégium kollégiumvezetője, , a Fővárosi Törvényszék Büntető Kollégiumának más épületben működő katonai tanácsa tekintetében a Büntető Kollégium kollégiumvezetője, a Fővárosi Törvényszék elnökének jóváhagyása mellett a Fővárosi Törvényszék Gazdasági Hivatalának vezetője, valamint a kerületi bíróságok elnökei a helyi sajátosságoknak megfelelően – különös tekintettel az épület védelmére alkalmazott biztonságtechnikai rendszerek (pl. kamerák) működtetésére – a belépés időtartamát eltérően szabályozhatják, valamint a megállapított rendtől eltérő tartamú engedélyek kiadására jogosultak.

d) Az a) pontban felsoroltak a bírósági épületekbe történő be- és kilépéskor minden alkalommal kötelesek szolgálati igazolványuk felmutatására. Akik belépésükkor nem rendelkeznek szolgálati igazolvánnyal, belépőkártyát kapnak és a biztonságtechnikai ellenőrzésnek kötelesek magukat alávetni.

e) A Fővárosi Törvényszék nyugalmazott bírái és igazságügyi alkalmazottai a Fővárosi Törvényszék által kiadott belépési engedélyük felmutatása után, munkanapokon – ideértve az ítélkezési szünetre, illetve tárgyalás nélküli időszakra eső munkanapokat is – 06.30 órától 17.45 óráig, biztonságtechnikai ellenőrzés mellőzésével, személyi ellenőrzést követően léphetnek be a bírósági épületekbe.

f) A Fővárosi Törvényszéken és a területén lévő bíróságokon szolgálatot teljesítő ülnökök a bíróság, illetve a bírák által kiállított, az ülnöki tevékenység időpontját feltüntető, aláírással és a bíróság pecsétjével ellátott igazolás és a személyi igazolványuk, vagy a bíróság által kiállított ülnöki igazolvány felmutatásával, biztonságtechnikai ellenőrzés mellőzésével, személyi ellenőrzést követően léphetnek be a bírósági épületekbe. Ugyanezen rendelkezés első fordulata – igazolás és személyi igazolvány felmutatási kötelezettsége – vonatkozik a szolgálati igazolvánnyal nem rendelkező, de időszakosan a bírósági épületekben dolgozó munkavállalókra, illetve az egyedileg meghatározott más esetekre (pl.: levéltári dolgozók, könyvárusok, büfé-üzemeltetők belépésére).

g) Az ügyvédek és ügyvédjelöltek, közjegyzők, a szabadalmi ügyvivők, illetve a 19/2006. (IV. 24.) IM rendelet alapján kiállított igazolvánnyal rendelkező igazságügyi szakértők fényképes igazolványuk, a rendelet hatályba lépése előtt kiadott igazolvánnyal rendelkező igazságügyi szakértők igazolványuk és személyi igazolványuk, a kamarai jogtanácsosok, (jogtanácsosok) igazolványuk és személyi igazolványuk egyidejű felmutatásával, biztonságtechnikai ellenőrzés mellőzésével, személyi ellenőrzést követően léphetnek be a bírósági épületekbe az a) pont szerinti munkanapokon 08.00 órától.

h) Rendőrség, vagy más hatóság (Nemzeti Adó- és Vámhivatal, Alkotmányvédelmi Hivatal, Terrorelhárítási Központ) által előállított és az előállítást végző személy biztonságtechnikai ellenőrzés nélkül léphet be a bírósági épületekbe.

A rendőrség, vagy más hatóság előállítást végző tagjának a nevét, a rendfokozatát, a vele lévő személyek számát, a be- és kilépés időpontját, valamint a benntartózkodás célját a rendfenntartást végző személy az őrnaplóban rögzíti.

i) Az d) pont szerint jogosultak a bírósági épületekbe való belépésre az Országgyűlés alelnökei, az alkotmánybírák, a helyettes államtitkárok, országgyűlési képviselők, továbbá előzetes intézkedéssel és az adott szervezeti egység által biztosított kísérő személlyel érkező külföldi, illetve belföldi delegáció tagjai.

(2) A bírósági épületekbe belépő, az (1) bekezdés a)-i) pontjaiban felsoroltakon kívüli személyek kötelesek személyi és biztonságtechnikai ellenőrzésen átesni, illetve annak magukat alávetni. A vizsgálat után részükre a rendfenntartást végző személy a beléptetés szabályszerűségét igazoló belépőkártyát ad át. A bírósági épületbe történő belépésük az a) pont szerinti munkanapokon, kizárólag 08.00 órától engedélyezett.

(3) A médiaszolgáltatást nyújtó vagy sajtóterméket kiadó médiatartalom-szolgáltató érdekében eljáró személyek – a feladataik ellátása céljából – a (2) bekezdés szerint jogosultak a bírósági épületekbe történő belépésre. A hétvégi kényszerintézkedésekkel kapcsolatos ülések idejére a Budai Központi Kerületi Bíróság Fő utcai épületébe beléphetnek. A belépéskor fényképes személyazonosításra szolgáló igazolványukat fel kell mutatniuk a rendfenntartást végző személynek, aki feljegyzi a belépő nevét, az igazolványa számát, valamint azt, hogy melyik médiatartalom-szolgáltatót képviseli.

(4) A személyi és biztonságtechnikai ellenőrzést – szükség esetén eseti intézkedésekkel – úgy kell megszervezni, hogy az ne akadályozza az eljárásban résztvevő személyek, a hallgatóság és a médiatartalom-szolgáltató érdekében eljáró személyek jogszabályok szerinti jogai és kötelezettségei gyakorlását.

(5) Azok a belépők, akiknek szervezetébe pacemaker került beépítésre, továbbá a várandós anyák, valamint az idevonatkozó egyéb okbeli orvosi igazolással rendelkezők a fémkereső biztonsági kapun nem kötelesek áthaladni, a csomagellenőrzést és a kézi fémkeresővel való vizsgálatot tűrni kötelesek (részleges biztonságtechnikai ellenőrzés).

(6) Személyi és biztonságtechnikai ellenőrzés nélkül jogosultak a bírósági épületekbe be- és kilépni:

a. a köztársasági elnök,

b. az Országgyűlés elnöke,

c. a miniszterelnök,

d. az Alkotmánybíróság elnöke,

e. a Kúria elnöke,

f. a Legfőbb Ügyész

g. az Országos Bírósági Hivatal elnöke,

h. a Kormány tagjai,

i. az államtitkárok és

j. az a)-i) pontban felsoroltak kísérete.

(7) A (1) bekezdés a) pontjában meghatározott személyek hozzátartozói a bírósági épületekbe az ott meghatározottak szerinti munkanapokon 06.30 órától 17.45 óráig léphetnek be. A hozzátartozókat a legszükségesebb időtartamban, a többi dolgozó zavarása nélkül, a munkaidő védelmére és az adatvédelemre vonatkozó szabályok betartásával lehet fogadni.

(8) A bírósági épületekbe időbeli korlát nélkül beléphet az adott bíróság elnöke, elnökhelyettese, elnöki bírája, valamint a Fővárosi Törvényszék kollégiumainak különálló épületeibe az adott kollégium kollégiumvezetője, kollégiumvezető-helyettese.

(9) A biztonságtechnikai ellenőrzés a bíróság épületébe történő alábbi vizsgálatokat jelenti a beléptetés során:

  1. a fémkereső biztonsági kapun történő áthaladási kötelezettséget,
  2. a csomagvizsgálatot röntgenkészülékkel, vagy a rendfenntartást végző személy általi kézi átvizsgálással.

(10) A biztonságtechnikai ellenőrzés részét képezi a Fővárosi Törvényszék központi épülete Markó utcai bejáratánál és az aulában elhelyezett két-két kamera, melyek kizárólag a biztonsági kapun történő áthaladást, a csomagvizsgálatot, valamint az aulában a rend megtartását rögzítik. A kamerák mozgásérzékeléssel lépnek működésbe, és az általuk felvett képet 3 munkanapig tárolják. Ezen időtartam elteltével a rögzített anyagot felülírják.

(11) A bírósági épületek ügyfélforgalom számára nyitva álló részei: beléptető és átvizsgáló, előcsarnok, folyosó, recepció, az ügyfélcentrum, információs szolgálat helyiségei, tárgyaló, kezelőiroda, büntető-végrehajtási iroda, irattár, iratbetekintő, a végrehajtó irodája, a Gazdasági Hivatal Titkársága, pénztár, az elnöki letét, a tárgy és óvadéki letét,a bírói-felszámolási letét céljára kijelölt helyiségek, a Bevételi csoport kijelölt helyiségei, könyvtár, gyermekmeghallgató és mediációs szoba, beszélő, büfé, női és férfi mosdó, mozgássérült mosdó.

3. §

(1) A bírósági épületekbe az ügyfelek hozzátartozóiként 14 éven aluli gyermekek nem léphetnek be és ott nem tartózkodhatnak.

(2) A 14 éven aluli gyermek akkor léptethető be a bírósági épületekbe, ha

  1. meghallgatása szükséges,
  2. a szülő félfogadási időben történő irodai ügyintézés céljából jelenik meg a bírósági épületben; ez esetben a gyermek az irodáig kizárólag az ügyintézés időtartamáig beengedhető.

(3) A 14 éven aluli gyermek a bírósági épületekbe a bíróságok rendjének és az igazságszolgáltatás működésének megismerése céljából szervezett iskolai, illetve egyéb tanulmányi program keretében is beléphet.

(4) A 12. életévét betöltött gyermek akkor is beléptethető a bírósági épületekbe, ha a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 16. §-ában meghatározott bűncselekmények elkövetésének alapos gyanúja miatt vádlottként vesz részt a bírósági tárgyaláson.

(5) A (2), (3) és (4) bekezdésben meghatározott eseteken túl a bírósági épületek rendjének meghatározására a 2. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott bírósági vezetők a 14 éven aluli gyermekek bírósági épületbe történő belépésére indokolt esetben egyedi belépési engedélyt adhatnak.

4.§

Nem léphet be a bírósági épületbe a láthatóan ittas, vagy bódult állapotban lévő személy. Amennyiben az ittas, vagy bódult állapotban lévő személy idézésre, vagy a bíróság értesítésére érkezett, a belépés akadályáról a rendfenntartást végző személy értesíti az eljáró bírót.

5. §

(1) A mozgáskorlátozottak a Fővárosi Törvényszék Markó utcai központi épületében a Bihari utcai bejáratot – ezen bejárat, valamint a Markó utcai bejárat mellett elhelyezett csengő használatával –, a Fővárosi Törvényszék Gazdasági Kollégiumánál a főbejáratot, a Fővárosi Törvényszéki Közigazgatási és Munkaügyi Regionális Kollégium épületében a Fekete Sas utcai bejáratot, a Pesti Központi Kerületi Bíróságon a Nagy Ignác utcai udvari parkoló bejáratát vehetik igénybe akadálymentesen.

(2) A 2. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott bírósági vezetők a vakok és gyengénlátók épületen belüli közlekedésének elősegítése érdekében a helyi sajátosságoknak megfelelően rendelkezhetnek.

6. §

(1) A Fővárosi Törvényszék Markó utcai központi épületének az Alkotmány utca 14. szám alatti, a Bihari utca, valamint Nagy Ignác utca 11. szám alatti kapuit zárva kell tartani. E bejáratokon keresztül kizárólag a bírósági, ügyészségi és rendőrségi belső kézbesítést érintő küldemények, valamint eszközbeszerzés, költözés esetén bútorok és egyéb eszközök be-, illetve kiszállítása, továbbá a 16. § (3) bekezdés szerinti fokozott szintű biztosítás melletti beléptetés történhet.

(2) A kapuk nyitásának engedélyezésére a bíróságok, ügyészségek és rendőrségek munkatársainak telefonon, illetve szóban előterjesztett kérelmére a Fővárosi Törvényszék Elnöki Kabinetjében/Elnökségén erre kijelölt csoportvezető, informatikai eszközök ki- és beszállítása esetén a Fővárosi Törvényszék Informatikai Főosztályának vezetője, egyéb beszerzések és szállítások esetén a Fővárosi Törvényszék Gazdasági Hivatala Szállítási Csoportjának vezetője jogosult.

(3) Az engedélyezésre jogosult a kapu nyitására vonatkozó engedélyt szóban adja a Biztonsági Szolgálat munkatársának, aki a kaput a szállítandó küldemények, bútorok, egyéb eszközök ki-, illetve bepakolásáig kinyitja, majd azt követően bezárja.

7. §

(1) A bírósági épületekbe

a) támadásra, illetve személyi sérülés előidézésére alkalmas tárgyakat, így különösen a 175/2003 (X. 28.) Korm. rendelet szerinti közbiztonságra (különösen) veszélyes eszközöket, tárgyakat,

b) a bíróság működésének megzavarására alkalmas egyéb tárgyakat (pl. plakátokat, feliratokat, zászlókat)

bevinni tilos. Ezeket a belépéskor megőrzésre a rendfenntartást végző személy részére, elismervény kiállítása mellett át kell adni, az elismervényt a kilépésig meg kell őrizni.

(2) A beviteli tilalom nem terjed ki a bírósági őrizetbe adott bűnjelekre, valamint a hivatalos minőségben eljáró rendőrségi és a rabkísérést végző büntetés-végrehajtási alkalmazottak, valamint a fegyveres szervek hivatásos és szerződéses állományú, szolgálati feladatot ellátó tagjainak eszközeire, illetve fegyvereire.

(3) A (2) bekezdés szerinti, hivatalos minőségben eljáró személyeken túlmenően önvédelmi eszközt, fegyvert a fegyverviselési engedéllyel rendelkező személyek – ideértve a fegyveres testületek szolgálaton kívüli tagjait is – sem vihetnek be.

8. §

(1)A bírósági épületekbe az ügyfelek és más személyek mobiltelefont, valamint kép- és hangrögzítő eszközt bevihetnek azzal, hogy a mobiltelefon használata kizárólag a bírósági épületek folyosóin megengedett, míg kép- és hangfelvétel a folyosókon, illetve a közönség és az ügyfélforgalom számára nyitva álló más épületrészekben (helyiségekben) - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a bíróság elnöke, illetve a 2. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott bírósági vezető, vagy az általuk megbízott bírósági vezetőnek az engedélyével készíthető.

(2) A médiatartalom-szolgáltató érdekében eljáró személyek feladatkörükben a kép- és hangrögzítő eszközt a közönség és az ügyfélforgalom számára nyitva álló épületrészekben engedély nélkül használhatják.

(3) Kép- és hangrögzítő eszközök tárgyalóteremben való használatát a büntetőeljárásról szóló törvénynek, illetve a polgári perrendtartásról szóló törvénynek megfelelően a tárgyalást vezető tanácselnök, illetve bíró határozza meg.

9. §

A bírósági épületekbe állatokat – a vakvezető-, a rendőrségi, illetve az őrszolgálati kutyák kivételével – behozni tilos. E tilalom alól a bíróság elnöke, illetve a 2. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott bírósági vezető indokolt esetben felmentést adhat.

10. §

 

(1) A bírósági épületekből való kilépéskor a belépéskor használt igazolványokat kell felmutatni, illetve a belépőkártyát le kell adni.

(2) A belépőkártya elvesztése esetén az épületből való kilépést a személyazonosság igazolása, a név és a lakcím megjelölése, valamint a benntartózkodás indokának, a kilépés időpontjának rögzítése mellett a rendfenntartást végző személy felettese vagy annak helyettese engedélyezi.

(3) Kilépéskor a 7. § (1) bekezdés szerint kiállított elismervény visszavonása és a visszaszolgáltatás aláírással történő elismerése mellett – 175/2003 (X. 28.) Korm. rendeletben felsorolt tárgyakon kívül – ki kell adni a megőrzésre átvett eszközöket, tárgyakat.

11. §

Az Országos Bírósági Hivatal és a Pesti Központi Kerületi Bíróság közös udvarán kialakított gépjármű várakozási helyek használatának szabályait a Fővárosi Törvényszék 39. számú, az Országos Bírósági Hivatal és a Pesti Központi Kerületi Bíróság épületének közös belső udvari gépjármű-parkolójába és a garázsba történő be- és kihajtás új rendjéről, a sorompó használatáról szóló szabályzata tartalmazza.

3. A benntartózkodás rendje

12. §

(1) A 2. § (1) bekezdés a),e), f), i) pontjaiban megjelölt személyek 06.30 órától 18.00 óráig tartózkodhatnak a bírósági épületekben.

(2) A 2. § (1) bekezdés g) és h) pontjaiban meghatározottak a bírósági épületekben csak a hivatalos munkarend szerint időszakban tartózkodhatnak. Ez a rendelkezés nem érinti – az eljáró bírónak a rendfenntartást végző személy felé történt előzetes jelzése alapján – a hétvégi ügyeletet és az eltérő időpontban tartott bírósági tárgyalásokat (meghallgatásokat), illetőleg azok résztvevőit.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben foglalt időponttól eltérő, illetve a pihenő és munkaszüneti napokra vonatkozó benntartózkodást a szolgálati út megtartásával, írásban előterjesztett, megindokolt kérelemre a 2. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott vezetők, a Fővárosi Törvényszék központi épületében a Fővárosi Törvényszék elnöke és általános elnökhelyettese engedélyezheti.

(4) Az eltérő belépési engedélyek elektronikus nyilvántartását a rendfenntartást végző személy, Biztonsági Szolgálat esetén annak parancsnoka vezeti.

(5) Az ügyészek és ügyészségi dolgozók kizárólag a Fővárosi Törvényszék központi épületébe az (1) bekezdésben foglaltaktól részben eltérően munkaidőn túl, valamint pihenő- és munkaszüneti napokon is beléphetnek, s ott munkavégzés céljából legfeljebb 20.00 óráig tartózkodhatnak. A belépés és benntartózkodás tényét a Biztonsági Szolgálat az ügyeleti naplóban rögzíti.

(6) Ügyintézés céljából az ügyfélfogadási időben lehet az épületben tartózkodni. A beadvány gyűjtőládába történő elhelyezése céljából kizárólag a hivatalos munkaidőben lehet belépni.

                                                                     13.§

A bírósági épület rendeltetésétől eltérő, a gyülekezési jogról szóló 2018. évi LV. törvény hatálya alá tartozó jogszerű gyűlésre irányuló használatához a bíróság elnöke, illetve a 2. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott bírósági vezető hozzájárulása szükséges.

                                                                    14.§

A benntartózkodás rendjének ellenőrzése a rendfenntartást végző személy feladata.

4. Az épület rendjének fenntartása

Általános szabályok

15. §

(1) A rendfenntartásért felelős személyek feladatait a Bszi. 170. §-a határozza meg.

(2) A bírósági épületek rendjének ellenőrzése mind a munkaidő alatt, mind azon kívül a rendfenntartást végző személy feladata.

(3) A rendfenntartást végző személy, illetve a tűz- és munkavédelmi felelős köteles felügyelni a Fővárosi Törvényszék nemdohányzók védelméről és a munkahelyi dohányzás feltételeiről szóló 47. számú szabályzatában foglaltak megtartását.

(4) Ha a bírósági épületekhez érkező hívásban merénylettel vagy közveszély okozással fenyegetnek, a hívást fogadó félnek mindent el kell követnie annak érdekében, hogy a telefonbeszélgetés időtartama minél hosszabb ideig tartson, törekedni kell a telefonbeszélgetés részleteinek megfigyelésére, az elhangzottak lehető legpontosabb rögzítésére annak érdekében, hogy az elkövető kiléte megállapítható legyen.

Rendkívüli biztonsági intézkedések

16. §

(1) A bíróság és az eljáró tanács elnöke a Bszi. 171. §-a szerint intézkedik az épület rendjének megfelelő biztosítása érdekében, ha egy ügy elbírálása a rendfenntartás szempontjából kiemelt kockázatot jelenthet.

(2) A Fővárosi Törvényszék fokozott szintű biztosításához szükséges rendőrségi egyeztetéseket, az intézkedés elrendelésének adminisztratív előkészítését a Fővárosi Törvényszék elnökhelyettese látja el.

(3) Fokozott szintű biztosítás esetén a Fővárosi Törvényszék elnöke, általános elnökhelyettese vagy elnökhelyettese a fentiektől eltérő belépési rendet írhat elő, melynek során elrendelheti a Fővárosi Törvényszék központi épületébe valamennyi belépő számára a biztonságtechnikai, illetve a szigorított biztonságtechnikai – tűzszerészeti – felügyelet melletti belépést.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott fokozott szintű biztosítás esetén minden belépő, minden belépéskor csomagvizsgálat – szigorított biztonságtechnikai beléptetés esetén tűzszerészeti felügyelet – mellett köteles a fémkereső biztonsági kapun áthaladni. E rendelkezés alól a bírák és az épületben szolgálati hellyel rendelkező ügyészek a Fővárosi Törvényszék elnökének, általános elnökhelyettesének, illetve elnökhelyettesének engedélye alapján mentesülhetnek.

(5) A (4) bekezdés első mondatában foglalt rendelkezés alól a 2. § (5) bekezdésben meghatározott személyek a (4) bekezdésben meghatározott módon mentesülhetnek.

(6) Szigorított biztonságtechnikai beléptetés esetén a Fővárosi Törvényszék központi épülete Bihari utcai bejárata kizárólag az épületben dolgozók részére – belépés céljából – a Fővárosi Törvényszék elnökének, általános elnökhelyettesének vagy elnökhelyettesének rendelkezése szerint kinyitható.

(7) Szigorított biztonságtechnikai beléptetés esetén az 6. § szállítási célú kapunyitásra vonatkozó rendelkezései nem alkalmazhatók.

17. §

(1) Rendkívüli esemény felmerülésekor (halaszthatatlan és soron kívüli rendőri intézkedés, tűzeseménnyel kapcsolatos tűzoltósági belépés, előre nem látható hibaelhárítás, mentőszolgálat igénybevétele stb.) a Fővárosi Törvényszék központi épületének bármelyik bejáratát igénybe lehet venni. Minden más esetben, ideértve az elfogatóparancsra, az elővezetésre előállított, valamint a bíróság elé állításos eljárásban, továbbá a vádirat benyújtása előtti eljárásban (előzetes meghallgatás) résztvevő, illetve elővezetett személyek csak a Fővárosi Törvényszék és a Pesti Központi Kerületi Bíróság Markó utcai bejáratát használhatják.

(2) Áramszünet esetén a kizárólag tárgyalás meghallgatása céljából érkező személyek a hiba elhárításáig a bírósági épületekbe nem léphetnek be.

(3) Váratlan rendzavarás esetén a Fővárosi Törvényszék központi épületében a Markó utcai portát kell telefonon értesíteni (6639-es mellék).

18. §

(1) A védett vagy különösen védett tanúk meghallgatása, valamint minősített adatot tartalmazó ügy zárt vagy részben zárt tárgyalása esetén a szervezeti egység vezetője az épületbe történő belépést időlegesen vagy teljesen korlátozhatja.

(2) A belépés időleges vagy teljes korlátozásának elrendelésekor a szervezeti egység vezetője a rendfenntartást végző személyt tájékoztatja.

5. Vegyes rendelkezések

19.§

(1) A bíróság tulajdonában álló tárgyi eszközök mozgatásának rendjét külön szabályzat tartalmazza.

(2) A bírósági épületnek a közönség és ügyfélforgalom számára nyitva álló részein (helyiségeiben) plakátot, hirdetést, közleményt vagy információs anyagot kihelyezni csak az erre szolgáló hirdetőtáblán, a bíróság elnöke, illetve a 2. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott bírósági vezető engedélyével lehet.

6. Záró rendelkezések

20. §

(1)  A szabályzatot jogszabályváltozás, illetve közjogi szervezetszabályozó eszköz változása esetén felül kell vizsgálni, és a szükséges módosításokat az abban előírt határidőben, de legkésőbb 30 napon belül át kell vezetni.

(2) Ez a szabályzat 2019. január 1. napján lép hatályba, ezzel egyidejűleg a 2015.El.I.D.18/59.számú szabályzat hatályát veszti.

Budapest, 2018. december 18.

 

Dr. Polgárné dr. Vida Judit s.k.