ATanúgondozás intézményéről általában

A bírósági eljárások elsődleges célja a tényállás pontos feltárását követően a jogvita törvényes rend szerinti elbírálása. A tényállás feltárása a bizonyítási eljárásban történik, a bizonyítékok, bizonyítási eszközök segítségével. A bizonyítási eszközök között mind a polgári, mind a büntető eljárásban jelentős szerepe van a tanúk vallomásának, ezáltal a tanúknak is. A bíróság előtti megjelenés azonban a bíróság tekintélyére és hatalmi pozíciójára tekintettel sokak számára jelent lelki megterhelést, de gyakran fordul elő az is, hogy nem maga a bíróság, hanem akár a tárgyaláson elhangzottak, akár az ott jelenlévők váltanak ki rossz érzést vagy félelmet az eljárás egyéb résztvevőiben, így a tanúkban is. A bíróság előtti megjelenés azonban sok esetben nem önkéntes, a megjelenés minden szorongás vagy félelem ellenére is kötelező. Ez fokozottan igaz a tanúkra, akik ha a bíróság idézésére nem jelennek meg a tárgyaláson, hátrányos következményekre számíthatnak. Ha viszont a tárgyaláson megjelennek, a polgári eljárásban a peres felekkel, a büntetőeljárásban pedig a terheltekkel kerülhetnek konfliktusba.

 

A tanúk esetében mind jelentőségükre, mind pedig kiszolgáltatott helyzetükre tekintettel kiemelt fontosságú, hogy a bíróság megfelelően tájékoztassa őket jogaikról és kötelezettségeik teljesítésének menetéről, továbbá, hogy a bíróság megfelelő kialakítású és szükség esetén kellően elkülönített helyiséget biztosítson várakozásukhoz vagy speciális esetben akár vallomástételi kötelezettségük teljesítéséhez. Az Országos Bírósági Hivatal 2013 óta foglalkozik kiemelten ezzel, az összefoglalóan tanúgondozásnak nevezett feladatkörrel, ami mind a bírósági tárgyalásra idézett tanúk megfelelő tájékoztatását, mind pedig a szükséges infrastrukturális fejlesztéseket magában foglalja.

 

A tanúgondozók azok a bíróságonként kijelölt ügyintézők, akik a tanúk részére kérdéseikre akár telefonon, akár személyesen felvilágosítást adnak a tanúvallomás megtétele és az ehhez szükséges bírósági megjelenés elősegítése érdekében. Ezen tájékoztatásnak korlátját képezi az, hogy a tanúgondozó konkrét bírósági ügyről nem nyilatkozhat, a folyamatban levő ügyről tájékoztatást nem adhat, és a tanút a vallomás megtételében nem befolyásolhatja. A tanúgondozó általános tájékoztatási kötelezettségének körébe a tanúvallomás megtagadásának megengedett eseteiről vagy a vallomástétel jogellenes megtagadásának következményeiről, a távolmaradás kimentésének módjáról és elfogadható indokairól vagy az alapos indokkal ki nem mentett távolmaradás következményeiről, a vallomás megtételének menetéről, a tanúkat megillető költségtérítés szabályairól, valamint a tanúvédelem szintjeiről és feltételeiről való tájékoztatás tartozik. Ezen túlmenően ha a bíróságon megjelenő tanúnak rendőri védelemre van szüksége, a tanúgondozó erről a rendőrséget értesíti.

 

A tanúgondozás infrastrukturális feltételeinek biztosítása pedig olyan épületrészek, helyiségek kialakítását jelenti, ahol a tanúk kulturált körülmények között, az eljárás egyéb résztvevőitől (peres felektől, terheltektől, esetleg a többi tanútól) elkülönítve várakozhatnak a vallomástételig, vagy indokolt esetben az eljárás egyéb résztvevőitől elkülönítve tehetik meg vallomásukat.